A Titanic roncsaihoz merülhet az első Magyar Mélytengeri Expedíció

"Farkas Bertalan és Charles Simonyi személyében magyarok megjárták a világűrt, Erőss Zsolt feljutott a világ tetejére, a Mount Everestre, honfitársaink körülhajózták a Földet, s valamennyi országban letették a névjegyüket. Bolygónkon egyetlen helyre nem jutottak még el, a mélytengerek világába" - hangsúlyozta Palkó Zsolt, az expedíció vezetője, a részvételi jogot elnyert The Explorer Society Alapítvány elnöke.

Mint kifejtette, a mélytengerek világa egy speciális terület, ahol rettenetes, 6 millió tonnás nyomás nehezedik a merülőkapszulára. A rendkívül bonyolult technikai feltételek miatt sokkal korlátozottabbak a megismerés lehetőségei, ezért kevesebb expedíció indul a mélytengerek birodalmába, mint a világűrbe. A Titanic tragédiájának centenáriuma adott lehetőséget arra, hogy az Orosz Tudományos Akadémia Sirsov Oceanológiai Intézete és a Deep Ocean Expeditions Ltd. expedíciót szervezzen, amelynek vezetője Anatolij Szagaljevics professzor, James Cameron 11 Oscar díjjal jutalmazott "Titanic" című filmeposzának volt főmunkatársa lesz.

"Húsz helyet hirdettek meg a világ vezető tudományos médiumai és szakemberei számára, ez lehetőséget ad arra, kétfős csapatokban a MIR1 és MIR 2 mélytengeri merülőszondákon lemerülhessenek a csaknem négyezer méteres mélységben nyugvó hajóroncshoz" - magyarázta Palkó Zsolt. A The Explorer Society Alapítvány hosszú előkészítő munka után a napokban hivatalosan is elnyerte a mélytengeri expedíción való részvétel jogát és a hivatalos merülői státuszt. A magyar expedíció tagja Palkó Zsolt és Elter Tamás, az Explorer Magazin főszerkesztője.

"A részvétel anyagi kérdés is, ezért támogatókat is keres az alapítványunk. A merülési közvetlen költségek személyenként 12-14 millió forint, de ennél többel kell számolni. Célunk, hogy a két fő közül legalább egy le tudjon menni és teljesíteni tudja az első magyar mélytengeri expedíció küldetését. A kezdő összeget már letettük, tehát jogosultak vagyunk a merülésre" - magyarázta. A rekordkísérleten túl az expedíció szeretné a környezettudatosságra is ráirányítani a figyelmet.

"A 19. század végén, a 20. század elején a technika és a természettudományok rohamos fejlődése láttán általánossá vált az a nézet, hogy az emberi lelemény segítségével végleg úrrá lehetünk a természet erőin. A Titanic tragédiája megmutatta, hogy nem vagyunk mindenhatóak, a természet, a természet erői ma sem legyőzhetők. Napjainkban, a globális felmelegedés korszakában fel kell hívni a figyelmet, hogy a tengerek természeti állapota befolyásolja bolygónk éghajlatát" - fogalmazott az expedíció vezetője.

A merülés alkalmából a magyar expedíció adatokat gyűjt a roncs állapotáról, elősegítendő a Titanic rohamosan romló állagának a felmérését. A kettétört hajóorr és tatrésze közötti törmeléksávot átkutatva igyekeznek minél több felvételen dokumentálni a Titanic utasainak és személyzetének a mélytengeri síkság aljzatán heverő egykori használati eszközeit és egyéb kiszóródott tárgyakat, de figyelmük kiterjed a hajóroncson megtelepedett mélytengeri organizmusok minél pontosabb azonosítására és a tengergeológiai megfigyelésekre is. Az expedíciót támogatja a hazai tudományos élet több jeles képviselője, ahogy a Magyar Természettudományi Múzeum és a Földrajzi Múzeum is.

"Az expedíció lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar tudomány számára üledékmintát hozzunk" - emelte ki Palkó Zsolt. Az expedíció tagjai el szeretnének helyezni a roncsoknál egy időkapszulát, amelyben megfogalmaznák az utókor számára a természet és a tengerek védelmével, bolygónk jövőjével kapcsolatos gondolataikat. A felkészüléssel kapcsolatban Palkó Zsolt elmondta, hogy komoly fizikai és lelki tréninget kíván a részvétel. A merülőkapszula háromfős, a kapitány mellett két kutató kap benne helyet.

"Tizenkét órás utat jelent - ebből három órán át tart a merülés, hat órát tölt az expedíció a Titanic roncsai körül, majd további három órán tart a felemelkedés. A mélyben 6 millió tonnás nyomás nehezedik a kapszulára, igen erősek az áramlatok, amennyiben valamilyen műszaki meghibásodás történik, nem sok lehetőség van a mentésre. A technika pedig, mint ezt a Titanic tragédiája is bizonyítja, nem mindenható. A két szonda egyszerre ereszkedik le, ha bármi történne, a másik szonda manipulátor karjaival esetleg tudna segíteni, de ez az egyetlen remény. Korlátozottak az oxigén-, víz- és élelmiszerkészletek, ilyen körülmények között csak rövid ideig lehet a túlélést biztosítani egy műszaki hiba esetén" - hangoztatta Palkó Zsolt, hozzátéve, hogy a MIR-szondáknak még nem volt műszaki balesete.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe