7 végzetes pillanat

Amikor félmillió áldozatot követelt a kolera Magyarországon

2011. augusztus 30. 11:45

180 évvel ezelőtt, 1831. július-augusztus folyamán Magyarországon koleralázadás zajlott. A lázadást rövid idő alatt felszámolták, ám a járványban több mint félmillióan megbetegedtek meg, 237 641 fő (közöttük Kazinczy Ferenc is) meghalt.


Az ázsiai eredetű fertőző betegséget kereskedők hurcolták be Európába. A járvány 1830-ban elérte Oroszország európai területét, nem sokkal később Lengyelországot és Galíciát. 1830 végén a járvány továbbterjedésének megakadályozására lezárták az északi magyar határt. Egy rövid időre ezt feloldották, ami elegendő volt arra, hogy a betegséget behurcolják az országba. A járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében kordonokat állítottak föl. Leállt a közlekedés, a kereskedelem, Felső-Magyarországon pedig éhínség fenyegetett a gabonabehozatal elmaradása miatt.

1831-ben kolerában meghalt lány Angliában

A lakosság mozgását korlátozó intézkedések széles körben elégedetlenséget váltottak ki. Ennek első jele a pesti diákoknak a budai kordont áttörő mozgalma volt július 17-én, amely zavargásokat idézett elő Pesten és a városi plebejusok tüntetésébe csapott át. Az elkeseredést fokozta, hogy a gyógyító célzatú bizmutport számos helyen túladagolták a kutak vízében, s felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. Zemplén megyében egyidejűleg több helyen lázadás robbant ki, hogy leszámoljanak a "méregétetők"-kel. A megmozdulás átterjedt a szomszédos Abaúj, majd Sáros, Szepes és Gömör megye több járványtól sújtott településére is, és így az földesúrellenes parasztfelkeléssé szélesedett.

A kolera egy baktérium által terjesztett betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal szennyezett vízzel és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. A betegség súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet.

Elkergették a hatalmaskodó ispánokat, a járvány terjedése érdekében erélyes intézkedéseket foganatosító szolgabírót, több helységben felégették az urasági kocsmákat, kúriákat. A felkelésnek 13 személy esett áldozatául. A kormány a parasztok ellen katonákat vezényelt ki, akik augusztus közepére felszámolták a felkelést. Az uralkodó báró Eötvös Ignác személyében teljhatalmú királyi biztost nevezett ki a felkelés megfékezésére, aki erélyes kézzel fogott hozzá a "rendteremtés"-hez. A felkelő parasztok közül 119 személyt halálra (ezek közül többnek az ítéletét 5-6 évi börtönre vagy kényszermunkára változtatták), további 4 ezer embert pedig hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetésre vagy testi fenyítésre ítéltek.

A járványban összesen több mint félmillió ember betegedett meg (536 517), akik közül 237 641 fő meg is halt. (A Zemplén megyei Széphalmon élő Kazinczy Ferenc szintén a betegség áldozata lett.) A kolerafelkelés eredménye volt, hogy külön is felhívta az egykorú közvélemény figyelmét a paraszti társadalomban élő feszültségekre.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!