Mesélő házak: románok Budán és Pesten
A 19. századi román értelmiségiek, politikusok, kereskedők a magyar főváros képét meghatározó épülete mellett életük is megelevenedik Berényi Mária Mesélő házak - Románok Budán és Pesten című, román-angol-magyar nyelvű képes albumában.
Berényi Mária röviden úgy foglalta össze, hogy épület- és élettörténeteket írt meg a 106 archív és most készült fotóval - Martin Emilia, Szél Zsolt és saját képeivel - illusztrált színes albumban, amelyet a Budapesti Románok Kulturális Társasága és a Magyarországi Románok Kutatóintézete adott ki. A kötet megjelenésének ötlete Ireny Comaroschi budapesti román nagykövettől származik, aki fővédnökséget vállalt a kiadás fölött és ő írta az album előszavát is - jegyezte meg a szerző.
Berényi Mária történész, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének igazgatója több éves munkájának eredménye a kötet, amelyben elsősorban a románok 19. századi pesti, budai életére koncentrált. A könyv megjelenését megelőzte egy filmsorozat a román nemzetiségi adásokban a Magyar Televízióban Mesélő házak címmel, ő írta a forgatókönyvét és a művet bemutatták az egyik nemzetiségi filmfesztiválon is - tette hozzá.
A történelmi Magyarország etnikailag Európa legtarkább népességű országa volt, ez a sokszínűség jellemezte Pestet és Budát, majd az egyesített fővárost, Budapestet. A magyarok mellett kulturális-vallási közösséget alkottak itt a németek, a szerbek, a szlovákok, a görögök és a románok. A görög és a görög műveltségű macedoromán kereskedők a 18. században érkeztek nagy számban Magyarországra, legtöbben a dél-albániai Moschopolisból, a mai Voskopojä-ből és ők szállították uszályaikkal Pestre a délvidéki gabonát, de bőrrel, vászonnal, ezüsttel, arannyal is kereskedtek - tekintett vissza a múltra a történész.
A pesti belvárosban, a mai Vörösmarty tér keleti házsorának tulajdonosai az 1840-es években már kizárólag a pesti románok voltak. A 2-es számú sarokház Mocsonyi Sándor magyarországi román politikus és zeneszerző palotája volt. A Mocsonyiak gyakran rendeztek matinékat és zenei esteket. Liszt Ferenc is gyakran vendégeskedett a palotában.
A Pesti Barnabás és a Galamb utca sarkán álló épület - most a 100 éves étterem háza - a Grabovszky családé volt és híres román irodalmi szalon működött benne. Ebben a házban lakott az erdélyi és a magyarországi Román Ortodox Egyház későbbi érseke, Atanasaiu Saguna, a háztulajdonos, Grabovszky Athanáz unokaöccse gimnáziumi és jogi tanulmányai idején. A Nyári Pál utca 4-ben működött a Iosif Vulcan alapította Familia szerkesztősége. Ez a folyóirat közölte először a románok legnagyobb költőjének, Mihai Eminescunak egyik versét. A fiatal szerző az eredeti vezetéknevét, az Eminovicit Vulcan tanácsára ekkor cserélte Eminescura.
A 19. századi Budapest egyik legtekintélyesebb családja volt Lyka Demeter famíliája, Lyka macedoromán családból választott magának feleséget is, Gozsdu Juliannát. A Pesten élő román családok a görögökkel együtt a Petőfi téren építettek maguknak görög katolikus templomot is, amelyet 1801-ben szenteltek föl.
Ez is érdekelhet
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) harmadik legnagyobb adományozója Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor után Todoreszku Gyula több európai nyelven beszélő jogász volt, aki értékes könyvgyűjteményét a tárolásra szolgáló bútorokkal együtt az OSZK-nak ajándékozta.
A Józsefvárosban, a Mária utca 10-ben lakott Victor Babes, a bakteriológia kiemelkedő nemzetközi képviselője, aki Bécsben született, orvosi tanulmányait Budapesten kezdte, később német és francia egyetemeken képezte tovább magát. 1886-ban visszatért Budapestre és megírta magyarul a Bakteriológia rövid tankönyvét, amely akkor szinte egyedülálló volt a világon. Felesége magyar volt, Torma Jozefa, az ismert régész és jogászprofesszor, Torma Károly lánya - sorolt példákat a ház- és élettörténetekből Berényi Mária.
