Apokalipszis akkor és most
Évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget az apokalipszis, amelynek követői manapság "népszerűsítő" művekben tesznek hitet az elkerülhetetlennek tartott végítélet mellett.
Az ítéletnapi forgatókönyvek igen elfoglalttá teszik Lorenzo DiTommasót, a Concordia vallástudományi tanszékének professzorát, akinek szakterülete az apokaliptikus hagyományok története. DiTommaso öt könyvet szerkesztett és több mint száz tudományos cikket, könyvfejezetet adott közzé a témában. Az apokalipszis architektúrája című könyvtrilógiájának első részét az Oxford University Press fogja hamarosan kiadni, míg a professzor a világ számos pontján készül előadásokat tartani.
„A földet sokan egy szörnyű helynek tartják, ahol csak elnyomás, igazságtalanság és halál van. Az apokalipszis egy erre adott hatalmas erejű válasz: a világ annyira rossz, hogy nem lehet helyreállítani. Mindent le kell rombolni” – adott egy lehetséges magyarázatot a tétel töretlen népszerűségére a professzor.
A vallási vezetők folyamatosan prédikálnak a végítélet napjáról és hirdetik tanaikat a szent könyvekben. „Ezt a vallási tételt a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is hirdeti. A hagyományosan az armageddonnal és az ítéletnappal egybekötött világvége a létezésből való szabadulás vágyát tükrözi, megbünteti az ellenségeket, s mindezt egy magasabb hatalom vagy transzcendens valóság nevében teszi” – mondta el DiTommaso.
A professzor az ősi feliratok és középkori kéziratok mellett a modern filmeket és könyveket is bőszen kutatja. Az apokaliptikus tételek iránti fogékonyság – különösen annak szekuláris változatai – lenyűgözi a kutatót; DiTommaso az interneten, az új vallásokban, a politikai retorikában, illetve a kortárs fikciós művekben, például a japán animációkban és grafikus novellákban fellelhető ítéletnapi mintákat is vizsgálata tárgyának tekinti.
Ez is érdekelhet
A film egy másik olyan lehetséges médium, amely apokaliptikus jellemvonásokkal bírhat. „A Mátrix például ennek a világlátásnak az összes jellemzőjét felsorakoztatja. A főszereplő Neo egy profetikus messiás, aki lebontja a rendszert, elpusztítja az elnyomókat és megszabadítja az emberiséget” – magyarázta DiTommaso.
A professzort azonban komolyan aggasztja az elmúlt négy évtized apokaliptikus vízióiról szóló diskurzus tudománytalansága. „Egyre több és több ember látja-láttatja a világot a végítélet szemüvegén át. Egy ok, amely a dolgokat helyrehozhatatlannak fogja fel: ez igaz a környezetre, a gazdaságra és a politikai rendszerre. Az apokalipszis egy egyszerű válasz bonyolult kérdésekre: gonosz vagy jó, nincs átmenet a kettő között” – nyilatkozta a kutató, majd az embereknek a bizonytalan jövőre adott válaszaira figyelmeztet. „Az alapvetések kétezer éve ugyanazok. A múltunk foglyai vagyunk” – zárta mondandóját DiTommaso.
