Michelangelo férfiprostituáltakról mintázhatta az Utolsó ítélet szereplőit
2010. november 16. 13:37 MTI
A Sixtus-kápolna oltárképének, az Utolsó ítéletnek az izmos férfialakjait Michelangelo Buonaroti (1475-1564) férfiprostituáltakról mintázhatta, akiket a homoszexuálisok által látogatott fürdőkben és bordélyokban figyelt meg - állítja egy olasz művészettörténész.
Korábban
Mint Elena Lazzarini, a Pisai Egyetem kutatója, aki elméletét a Meztelenség, művészet, illendőség - esztétikai változások a 16. századi művészetében című művében fejti ki, rámutat, a freskón látható erős férfitestek, a megfeszülő izmok, az arcokon tükröződő szenvedély és fájdalom ábrázolása a valós életben történő megfigyeléseken alapul. Jól dokumentált tény ugyanis, hogy Michelangelo, akit a történészek közül sokan homoszexuálisnak tartanak, gyakori látogatója volt a Róma macskaköves sikátoraiban rejtőző törökfürdőknek és homoszexuális bordélyoknak.
A fürdők sok helyiségből álltak, ahol a látogatók forró vagy hideg fürdőt vehettek, és masszázsban részesülhettek. Voltak azonban egyéb, eldugott szobácskák is, ahol a testi örömöknek áldozhattak, ahol férfi vagy női prostituáltak álltak a vendégek rendelkezésére.
Az Utolsó ítélet, amelyet 1537 és 1541 között festett meg Michelangelo, Krisztus második eljövetelét ábrázolja. Ekkor Jézus elhozza az apokalipszis napját és ítéletet tart, miután az emberi lelkek a mennyországba emelkednek, vagy a pokolba süllyednek. "Az egyik elkárhozottat a heréinél fogva rángatják le a pokolba, az üdvözültek ölelkezése, csókváltása pedig egyértelműen homoszexuális jellegű" - vélekedik Elena Lazzarini.
A freskó leleplezésekor a fedetlen férfitestek nyílt ábrázolása felháborodást váltott ki a katolikus egyházban, amely a művészt szemérmetlenséggel vádolta meg. Biago da Cesena pápai ceremóniamester szerint a freskó inkább egy nyilvános fürdőhöz, vagy tavernához illene, mintsem templomhoz- emlékeztet a The Daily Telegraph.
Miután a tridenti (trentói) zsinat a 16. század közepén elítélte a meztelenséget a vallási művészetben, Daniele da Volterra festőművészt és szobrászt bízták meg azzal, hogy festett drapériákkal fedje be a genitáliákat. A művész elvégezte feladatát, amiért kortársaitól kiérdemelte az Il Braghettone, azaz Nadrágfestő gúnynevet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyszer madarak állították meg a Big Ben óráját tegnap
- Woodrow Wilson neje az ország élén tegnap
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál tegnap
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor tegnap
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben tegnap
- Örökre nyomot hagyott Budapest látképén Schulek Frigyes építészete tegnap
- Megbízhatatlan természete miatt sokáig állás nélkül maradt Franz Schubert tegnap
- Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc 2024.11.18.