Győr városi sörszámadások
2010. augusztus 25. 09:25 Bana József
A sokat kárhoztatott Bach-rendszer idején - köszönhetően annak a ténynek, hogy Győr volt a gabonakereskedelem központja - virágzó gazdasági élet jellemezte a várost. A kocsmák, vendégfogadók, a bordélyházak megteltek kereskedőkkel, iparosokkal stb. Így nem csoda, hogy ekkor érte a városi sörfogyasztás az első fénykorát.
Korábban
Alkoholfogyasztás felsőfokon
Egy kimutatás, amely a győri kocsmárosok által 1856 augusztusától 1857. június hó utoljáig kimért bor, pálinka és sör mennyiségekről készült a következőket tartalmazza: a 182 italmérő a jelzett időszakban 24 856 akó bor, 1626 akó pálinka, 4582 akó sörfogyasztást produkált, és a tetemes italmennyiségre kirótt díjak 4190 forintra rúgtak.
Az itt közölt adatok különösen a hanyatló '60-70-es évek figyelembevételével kiugróak, bár meg kívánjuk jegyezni, hogy a tömeges elszegényedés, a forgalom kiesése, valamint a kivetett adók folyamatos emelése egy gyökeresen új helyzetet teremtett, amely közel fél évszázadra meghatározta a város életét. Így nem csoda, hogy az alkoholfogyasztás, ezen belül a sörfogyasztás is, csak a 20. század elejére érte el a Bach-korszak eredményeit.
Egy 1858. július 19-én felvett jegyzéken azokat az egyéneket tüntették fel, akik vásár alkalmával lacikonyhát tartottak és ott bort, illetve egyéb szeszesitalt mértek. A listán 47 személy neve szerepel, amelyek közül italárus mindösszesen tíz volt, ezen túl két vendéglős, míg a többiek más foglalkozást űztek; több hajós, napszámos, zenész találhatók köztük és előfordul még hentes, mosónő, taligás, molnár, sőt egy házaló zsidó is.
Az italárusok fele nem bírt semmilyen engedéllyel a beírás szerint, azaz „jog nélkül" végezte tevékenységét, még az engedélyezetteket több csoportba sorolták; bormérési jog, polgári jog, régi nemesi jog, régi szokás, míg egyvalaki, egy másik személy polgári jogán árult. Az alkalmi bódé-árusok mellett a listán szereplő utolsó két személynél feltüntették: „Szabad ég alatt asztalokon árultak bort-pálinkát". Bach Fábián a városi rendőr hivatalnak írt levelében arról intézkedett, hogy az engedély nélküli bitorlók a jogtalan üzlettől azonnal és mindenkorra letiltandók, akik pedig mégis folytatnák üzelmeiket, azok pénzbírsággal sújtandók és az így befolyt összeget a szegények intézete részére kell biztosítani. Az alább közölt levelek, beadványok és hatósági intézkedések már egy hanyatló kórszakról tudósítanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.