Saját fegyvereikkel győzte le a szovjeteket Oszama bin Laden
2008. április 3. 13:00
Oszama bin Laden 1986-ban Londonba repült, hogy szovjet föld-levegő rakétákat vásároljon az afganisztáni megszállók ellen - derül ki egy nemrég megjelent könyvből.
Korábban
A fegyverszállítmány jó időben érkezett: akkor ugyanis mind az amerikai, mind pedig a szaúdi kormányzat támogatta a tálibok harcát a megszállók ellen. Amikor azonban a Reagan-adminisztráció Stinger rakétákkal látta volna el az afgánokat, azok ódzkodtak a hasonló közevetlen szállítmányok elfogadásától. A szaúdiak a könyv megjelentetése kapcsán elismerték, hogy lehetett szó hasonló üzletekről, de ők nem ismerték azok természetét, és csak közvetítőként voltak jelen. A német fegyvercég pedig egyenesen elutasította, hogy válaszoljon a könyvvel kapcsolatban a Washington Post kérdéseire.
A könyv emellett azt is bemutatja, hogy a szovjetek elleni felkelés vezetői több tízezer dollárt kaptak a CIA-tól 1988-89-ben. Az amerikai hírszerzés azonban semmit nem bízott a véletlenre: lehallgatóberendezést szereltek Najef szaúdi herceg íróasztala alá is, amikor az belügyminiszter lett. Najef azonban ezt felfedezte, így nem csoda, ha szeptember 11-e után nem szívesen működött együtt a globális terrorellenes kampánnyal.
Oszama bin Laden élete szorosan összekapcsolódott Afganisztán történetével. Édesapja dúsgazdag építési és szállítmányozási vállalkozó volt Szaúd-Arábiában. Fiára mintegy 300 millió dolláros örökséget hagyott. A fiú folytatta az üzleti vállalkozást, de emellett komoly összegeket áldozott az iszlám terrorizmus támogatására is. 1979-ben Afganisztánba ment, hogy részt vegyen a kommunisták és a megszállók elleni harcban. A Pakisztánon keresztül főleg a CIA által pénzelt Hezb-i-Iszlámi szervezethez csatlakozott, amelynek vezetője Gulbuddin Hekmatjar volt.
Az építőiparban szerzett tapasztalatait felhasználva számos támaszpontot épített a mudzsahedineknek. A háború vége felé már közvetlenül is részt vett a harcokban. Előbb a pakisztáni határ mentén fekvő Khoszt városa körüli összecsapások, majd az 1989-es Dzsalálábád elleni sikertelen mudzsahedin ostrom során fogott fegyvert. Jó időre azonban utóbbi volt az utolsó afganisztáni "szereplése". A Hezb-i-Iszlámit odahagyva inkább saját szervezete, "az Alap" (al-Kaida) tevékenységének irányításával törődött. További részletek Oszama bin Ladenről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap