Szaloncukor - echte Hungarikum
2003. december 11. 14:53
Ki gondolná, hogy ha bármerre járva a világban szaloncukrot látunk, az Magyarországról származik vagy magyar származásúak készítik a sztaniolpapírba csomagolt ízletes édességet?
Korábban
Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század elsõ harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetõen Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor elõfordulása csak az ott élõ magyaroknak köszönhetõ. Pedig a fondantcukor - túltelített oldatból kikristályosított cukormassza -, amely minden szaloncukor õse és alapja, Franciaországból származik.
Elsõ említése a XIV. századból maradt ránk. Innen vitte a XVII. században Berlinbe egy oda települt francia cukrász az akkor már népszerû csemegét. Más források szerint a törökökkel Magyarországra érkezett édességkészítõk kínálatában már ott volt a gyümölcsökkel ízesített fondant-szerû cukorka, de legfõképpen a sörbet, a fondanthoz hasonló, higított cukormassza, esetleg gyümölcsökkel dúsítva, hidegen szervírozva: amit ma vizes fagylaltként ismerünk.
Mégis, ha a fondant magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német bevándorló cukormûvesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. A XIX. század elsõ felében már ismerték és készítették a fondant alapú cukorkákat, például a Wikus-féle üzemben - tudtuk meg Borsódy Mihály szakértõtõl. Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat.
Az azonban tudható, hogy a fát díszítõ szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben, s A század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai cukrásziparnak. Akkoriban természetesen kisüzemi körülmények között, kézi munkával, szabad tûzön, lábasokban fõzték a fondant-t. Hûtötték, majd újból felmelegítették, ízesítették, formába öntötték, csomagolták. Az elsõ fondant-t készítõ gépeket a híres Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda használta a XIX. század végén.
Ezután fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi mûveletét (gépi táblázás, öntés, csomagolás). A leghosszabb ideig a csomagolásban õrizték meg a kézi munkát. Sok kis mûhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre. Mostanság különbözõ édességgyártók karácsony közeledtével ontják a szaloncukrok özönét. Mindenféle ízben és bevonattal, sokféle csomagolásban, gyerekek és felnõttek örömére, s persze a karácsonyfák díszítésére.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Első világháborús szellemflotta nyugszik a Mallows-öbölben
- Első világháborús magyar hadifoglyok sírköveit állítják ki Kazahsztánban
- Raszputyin valós és vélt szerepét elemzi Antony Beevor új könyve
- Történészek Trianonról és a nemzeti traumák 21. századi értelmezéséről
- Első világháborús Frommer Stop pisztoly került elő Kecskeméten
- Az első világháborús katonák lelki traumáit mutatja be egy új magyar történelmi rövidfilm
- A viking hosszúhajók titka: technológia, amely meghódította a tengereket 15:47
- A tiltakozások ellenére is jóváhagyták Donald Trump diadalívének terveit 14:14
- Luxusszállodává alakítják Athén ikonikus moziját 13:03
- A szabadban hódoltak Mithrásznak Horvátországban 11:12
- Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban 09:47
- Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait 07:24
- Újrafőzték George Washington háborús sörreceptjét tegnap
- Ókori luxusvilla maradványait tárták fel egy római középiskola alatt tegnap














