11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A szphinx
A szphinx legendája az egyik legrégebbi az emberiség történetében – egyes változatai már Kr. e. 9500-ig is visszavezethetők. Legfőképpen azonban az óriási egyiptomi szobrokról ismert, amelyek legtöbbször oroszlántestű, emberfejű lényként ábrázolják, sok esetben fáraói fejdísszel. Az egyiptomiak számára ezek a mitológiai lények nagy hatalmat képviseltek. Arcukat gyakran a kor uralkodójáról mintázták, hogy istenszerű alakokként ábrázolják vezetőiket.
Amikor a görögök átvették a szphinx alakját, gonosz teremtményként képzelték el. Kígyófarokkal és madárszárnyakkal ábrázolták őket, és kegyetlen, intelligens szörnyetegeknek tartották őket, akik kedvüket lelik az áldozataikkal való játékban, mielőtt megölik és egyben felfalják őket. Napjainkban a legismertebb hozzájuk kapcsolódó történet Oidipusz legendájából való. Thébába vezető útja során egy szphinx feltette Oidipusznak a híres találós kérdést: melyik lény jár reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon?
A szphinx annyira biztos volt abban, hogy Oidipusz nem tud helyesen felelni, és ezért megölheti, hogy amikor a férfi a helyes válasszal felelt – az ember, aki gyermekként négykézláb, felnőttként két lábon, idős korában pedig bottal közlekedik –, egy szakadékba vetette magát elkeseredésében. A szphinx számára jobb volt meghalni, mint úgy élni, hogy nem kínozhat másokat.
Arról megoszlanak a vélemények, pontosan mit is jelképez a szphinx. Egyesek szerint az egyiptomiak számára nagy hatalmat biztosító talizmán volt, illetve a túlvilágra vezető út iránymutatója. Talán a róla vallott görög nézetekkel kombinálva, miszerint kizárólag éles elmével lehet legyőzni, az ember azon törekvését jelképezi, hogy túljárjon a halál eszén, és elkerülje.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Nő is harcolhatott a longobárd seregben tegnap
- Visszaszolgáltattak egy inka gyermekmúmiát az argentin őslakosoknak tegnap
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet tegnap
- Német találmány előzhette meg Thomas Edison fonográfját tegnap
- Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban tegnap
- A Karib-tenger igazi kalózait keresték Nassau kikötőjében tegnap
- Ideiglenesen kialudt Szarajevó örök lángja tegnap
- Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét tegnap



































