10 tény a Bizánci Birodalomról

1. Bizánc alattvalói magukat rómaiaknak, az államot pedig, amelyben éltek, Római Birodalomnak nevezték. A Bizánci Birodalom elnevezés csak a 19. század közepétől terjedt el a köztudatban.

2. Bizánc története a Kr. u. 324-es esztendőben kezdődött, amikor a Római Birodalom császára, Nagy Konstantin birodalma központját a Boszporusz partján fekvő, Kr. e. 667-ben a görögök által alapított Büzantion városába helyezte át. A várost később alapítója után Konstantinápolynak nevezték el.

3. Konstantinápoly egészen Kr. u. 395-ig a Római Birodalom központja volt, ekkor Nagy Theodosius – az utolsó császár, aki az egész birodalom felett uralkodott – egy nyugati és keleti részre osztotta országát.

4. Míg a Nyugatrómai Birodalom Kr. u. 476-ban összeomlott, a Keletrómai Birodalom tovább vitte Róma örökségét. Konstantinápoly, amely akkor már 400 ezer embernek adott otthont, Európa legnagyobb városává vált.

5. A konstantinápolyi császári könyvtár a középkori Európa egyik legjelentősebb könyvtára volt, amelynek falai között jelentős számú, az ókori világ tudományát őrző tekercseket őriztek. Ez a felbecsülhetetlen értékű kulturális kincs 1204-ben elpusztult, amikor a keresztesek elfoglalták a várost.

6. A bizánci haditengerészet csodafegyvere a görögtűz volt, amellyel a bizánciak játszi könnyedséggel lángba boríthatták az ellenséges hajókat. A titokzatos folyadékot, amely a tengervízzel érintkezésbe lépve begyulladt, így vízzel eloltani sem lehetet, kezdetleges lángvetőkkel lőtték a kívánt célpontokra.

7. A középkori Konstantinápolyban jelentős számú katolikus kolónia élt, elsősorban velencei, genovai kereskedők és azok családjai. A keresztény hit azonban nem kapcsolta össze Jézus nyugati és keleti hívőit. 1182-ben a város ortodox hitű görög lakosai válogatás nélkül lemészárolták a latinoknak hívott katolikusokat.

8. A katolikus és ortodoxhívők közötti szakadék tovább mélyült, amikor a negyedik keresztes hadjáratban részt vevő, Európa katolikus királyságaiból származó keresztesek 1204-ben megostromolták és kifosztották a keresztény hit keleti fellegvárát, Konstantinápolyt.

9. Konstantinápolyt a Theodosius császár által az 5. században építetett, három részből álló falrendszer védte a szárazföld felől.  A védelmi rendszer olyan tökéletes volt, hogy azt csak 1453-ban, a tüzérség bevetésével és masszív ágyúzással sikerült II. Mehmed oszmán szultán hadseregének áttörni.

10. II. Mehmed oszmán szultán csodálta a bizánci birodalom fővárosát. Amikor 1453-ban ostrom alá vette a metropoliszt, a várost a lehető legnagyobb épségben akarta megszerezni, ezért katonáinak szigorúan megtiltotta a gyújtogatást. A települések elfoglalása esetén adható megszokott háromnapos fosztogatást is csak egy napig engedélyezte. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben