10 tény a kínai civilizációról
2019. május 29. 08:24 Múlt-kor
Korábban
1. A több mint 4000 éves írásbeli múlttal rendelkező kínai civilizáció a földgolyó legrégebbi folyamatosan fennálló civilizációja, amelynek kezdetei a Kr. e. 6. évezredre nyúlnak vissza.
2. A legrégebbi nyomtatott könyvet, a Kr. u. 9. században készült Gyémánt szútrát Kínában a tunhuangi Ezer Buddha-barlangokban találták meg 1907-ben.
3. A világ egyik építészeti csodáját, a kínai nagy falat egy speciális, ragacsos rizs és oltott mész keverékéből álló habarcs segítségével húzták fel. A kötőanyag rendkívül szilárdan tartotta össze a fal tégláit, kődarabjait, és kiváló víztaszító képességgel bírt.
4. Bár az asztalitenisz mára az egyik legnépszerűbb sport Kínában, a játék nem ott, hanem az Egyesült Királyságban született meg az 1880-as években. Az ősi ping-pongot az angol felsőosztály tagjai játszották. A hálót a kezdeti időkben könyvekkel helyettesítették.
5. A Pekingben található gigantikus, 72 hektáron elterülő, közel tízezer helyiségből álló palotakomplexumot, a Tiltott Várost 1406 és 1420 között építették.
6. A kínai császárok lakhelyéül szolgáló Tiltott Város egyes részei a császári vérvonal tisztaságának biztosítása végett le voltak zárva a férfiak előtt, így ezeken a területeken csak kasztráltak szolgálhattak. Eunuchnak lenni és a császárnak szolgálni rangot és biztos egzisztenciát jelentett. A Ming-dinasztia idején (1368-1644) több mint 70 ezer eunuch dolgozott a kínai császároknak.
7. A Ming-dinasztia utolsó császárát, egy pásztorból lett postás buktatta meg 1644-ben. Li Cicsengnek kevesebb, mint két hónap jutott a kínai trónon.
8. Az általunk ismert legrégebbi védőoltást a kínaiak alkalmazták Kr. u. 1000 körül. A himlővel fertőzöttek testéről leszedett varratokat finom porrá őrölték, majd azt a fertőzésveszélynek kitett emberek orrjárataiba juttatták
9. A kínaiak Kr. e. 1200 körül már használtak evőpálcikákat, amelyeket kezdetben inkább a főzés folyamán vettek igénybe. A hosszú pálcák segítségével érték el a forró vízben vagy olajban készülő étkeket.
10. A népirtás tekintetében a hírhedt kommunista vezető, Mao Ce-tung túltett a 20. század másik két diktátorán, Sztálinon és Hitleren. A Mao által elindított Nagy Ugrásnak nevezett modernizálási program negatív visszahatásaként 1959 és 1961 között csaknem 45 millió ember halt éhen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
- Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Kezdetben még nem a sör miatt volt népszerű az Oktoberfest
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Már tizennyolc évesen harci repülőgépek tervezéséről álmodozott Henrich Focke
- Kiváló művész, de nehéz ember volt Gustaf Gründgens, Mephisto ihletője
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez
- Egy hónapot késett a németek Moszkva elleni támadása
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál 20:20
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején 15:05
- Ha kellett, akár hajnalig is a betegei mellett virrasztott Andrássy Ilona 14:20
- Rekordközeli áron kelt el az amerikai alkotmány egyik korai példánya 13:20
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye 10:20
- Baráti körben, egy badacsonyi szüreten töltötte a forradalom előtti napot Nagy Imre 09:50
- Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert 08:20
- A kölcsönös bizalom jellemezte IV. Károly és Zita királyné házasságát tegnap