Vallási együttélés a Szászánida Birodalom idején: meglepő régészeti leleteket találtak Irakban

Egy friss régészeti kutatás új megvilágításba helyezheti az ókori Irak vallási összetettségéről alkotott képünket: a nemrég feltárt leletek arra utalnak, hogy a késő antikvitás idején keresztények és zoroasztriánusok is nagy számban éltek a térségben.

Német és iraki régészek olyan leleteket tártak fel az iraki Kurdisztán területén található Gird-î Kazhaw nevű lelőhelyen, amelyek arra utalnak, hogy az ókori Mezopotámiában különböző vallási közösségek éltek egymás mellett – viszonylag nagy békességben. A kutatás eredményeit a Goethe Egyetem Frankfurt hozta nyilvánosságra 2025 decemberében. 

Egy titokzatos épületegyüttes nyomában

A régészek éppen egy Kr. u. 500 körül emelt épületegyüttes maradványait vizsgálták, amikor váratlanul öt darab kőoszlop került elő a föld mélyéből. Ezek az objektumok – az egyetem közleménye szerint – egy templom részei lehettek egykor. A geofizikai vizsgálatok további, föld alatti falakat is kimutattak, ami kezdetben azt a feltételezést erősítette, hogy az épület egy nagyobb kolostoregyüttes része lehetett.

A későbbi feltárások során további oszlopokat is azonosítottak, valamint egy keresztény gyülekezőhely maradványait is megtalálták. A helyszínen máltai kereszttel díszített kerámiák is előkerültek, amelyek egyértelmű keresztény hatást tükröznek.

Vallási együttélés a Szászánida Birodalom árnyékában

A lelőhely jelentőségét tovább növeli, hogy közvetlen közelében egy Szászánida kori erődítmény is található. Mivel az ókori birodalom elismert vallása a zoroasztrizmus volt, feltételezhető, hogy nagy számban éltek a területen zoroasztriánusok is.

A zoroasztrizmus a Szászánida Birodalom elismert vallása volt a Kr. u. 224 és 651 közötti időszakban. A birodalom bukását követően azonban a térség fokozatosan iszlamizálódott, így a korábbi vallási összetétel szép lassan teljesen megváltozott. Fontos hangsúlyoznunk ugyanakkor, hogy a zoroasztriánus jelenlétre utaló bizonyítékok inkább közvetettek – emelte ki Alexander Tamm, az ásatás társvezetője, az Erlangen–Nürnbergi Friedrich-Alexander Egyetem professzora.

Különböző hitvilágok, eltérő szokások

Tamm szerint nem meglepő, hogy Észak-Irakban több vallás élt egymás mellett az ókorban. „A vallási sokszínűség általános volt ebben a régióban” – mondta. A két vallás közötti különbségek ugyanakkor igencsak jelentősek voltak. A zoroasztrizmus többistenhitre, míg a kereszténység egyistenhitre épült. Különösen látványos volt az eltérés a temetkezési szokásokban. A zoroasztriánusok halottaikat sziklába vájt fülkékben vagy edényekben helyezték el, míg a keresztények a földbe temették elhunytjaikat. Ez a gyakorlat a zoroasztriánusok szemében akár sértőnek is számíthatott. Ennek ellenére Tamm szerint a közösségek képesek voltak elfogadni a másik szokásait.

Sok mindent még mindig nem tudunk

A kutatókat meglepte az is, hogy a lelőhely a Szászánida korból származik, és az épületek mérete is jóval nagyobb volt a vártnál. Ezek is azt bizonyítják, hogy nagyon sok mindent még napjainkban sem tudunk az ókori Irak történetéről.