Új helyszínen keresik egy feltételezett koszovói tömegsír áldozatait
Újabb helyszínen folytatják a feltárást az észak-koszovói Zubin Potok térségében, ahol a hatóságok szerint akár huszonhárom, az 1998–1999-es koszovói háború idején eltűnt ember földi maradványai is lehetnek. Az eddigi ásatások során tizenegy ember maradványait találták meg, az áldozatokat jelenleg DNS-vizsgálatok segítségével igyekeznek azonosítani.
- Újabb helyszínen folytatják a feltárásokat az észak-koszovói Zubin Potok térségében, ahol a hatóságok szerint akár 23, a koszovói háború idején eltűnt ember maradványai is lehetnek.
- Az eddigi ásatások során tizenegy ember földi maradványait találták meg, akiket DNS-vizsgálatok segítségével igyekeznek azonosítani.
- A nyomozók szerint a feltárt tömegsírok az 1999-ben elhurcolt és meggyilkolt koszovói albán civilekhez köthetők, de ezt kutatási eredmények még nem támasztották alá.
A feltárások a múlt héten kezdődtek Zubin Potok közelében, ahol az első két kutatási helyszínen összesen tizenegy ember földi maradványait találták meg eddig. A koszovói eltűnt személyekkel foglalkozó kormánybizottság közlése szerint az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a maradványok olyan emberekhez tartoznak, akik az 1998–1999-es szerb–koszovói háború idején veszthették életüket.
A hatóságok nemrég egy harmadik helyszínen is megkezdték a kutatást, ahol feltételezésük szerint akár 23 eltűnt személy földi maradványai is nyugodhatnak. A DNS-vizsgálatok és az áldozatok azonosítása várhatóan több hónapot is igénybe fog venni, ezért egyelőre nem tudják megerősíteni a szakértők, hogy a megtalált maradványok valóban az 1999. április 19-én Kosovska Mitrovicából elhurcolt albán civilekhez tartoznak-e.
A koszovói ügyészség szerint három koszovói szerb férfi és feltételezett társaik 1999 áprilisában elfogtak 23 koszovói albán civilt, akik épp Montenegró felé tartottak. A gyanú szerint az áldozatokat kivégezték, majd holttestüket két tömegsírba helyezték Kalludra, illetve a Zubin Potokhoz tartozó Jabuka település térségében, hogy eltüntessék a bűncselekmény nyomait.
A nyomozás egyik kulcsfontosságú eleme egy túlélő vallomása volt, aki szerint a fegyveresek elfogásuk után bántalmazták, majd a kezüket a tarkójukra tetetve a hegy felé hajtották őket, ahol tüzet nyitottak rájuk. A tanú súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a támadást, így vallomása fontos bizonyítékként szolgálhat a feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálásában. A vallomás és az újonnan feltárt maradványok egyaránt hozzájárulhatnak a háborús bűncselekmények körülményeinek tisztázásához, valamint az eltűnt személyek azonosításához.
Az 1998–1999-es koszovói háborúban több mint 13 ezer ember vesztette életét, és mintegy 1600, többségében albán nemzetiségű személy tűnt el. Bár Koszovó és Szerbia 2023-ban európai uniós közvetítéssel megállapodott az eltűnt személyek ügyének rendezéséről, a vállalt kötelezettségek végrehajtása továbbra is várat magára.
