Ugarit, a tengerparti város, ahol az ábécé született

Több mint egy évtizedes hallgatás után újra a figyelem középpontjába került Ugarit ősi civilizációja. A késő bronzkor egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt, és a világ első ábécés írásrendszerének szülőhelye. Az észak-szíriai Latakia közelében megkezdett ásatások nemcsak Ugarit város rétegeit tárják fel, hanem új fényt vetnek az ókori Közel-Kelet kulturális kapcsolataira is.

Ugarit, a bronzkori kereskedelem központja

A mai Ras Shamra területén, Latakiától körülbelül 8 kilométerre északra fekvő Ugarit i. e. 1450 és 1195 között élte virágkorát. A város Egyiptomot, Anatóliát, Ciprust és Mezopotámiát összekötő kereskedelmi hálózatával az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb tengerparti központja volt.

A kutatók szerint Ugarit hirtelen pusztulása i. e. 1190 körül a tengeri népek inváziójának következménye lehetett – annak a népcsoport-koalíciónak, amely alapjaiban formálta át a Földközi-tenger keleti medencéjét.

Az ásatások újraindulása

A 2011-ben kirobbant szíriai polgárháború miatt a régészeti kutatások évekre leálltak. Most azonban, több mint tizenkét év szünet után, újra megkezdődtek az ásatások Ugarit térségében.

A munkálatokat Lorenzo d’Alfonso, az olaszországi Paviai Egyetem docense, az ókori közel-keleti régészet és művészettörténet szakértője vezeti. Az olasz–szíriai közös misszió Tell Semhane dombján dolgozik, egy eddig feltáratlan helyszínen, amely valószínűleg kapcsolatban állt az Ugarita Királysággal.

„Bronzkori rétegeket ásunk Tell Semhane-ban” – mondta d’Alfonso. „Korábban nem végeztek itt régészeti munkát, ami különösen izgalmassá teszi ezt a küldetést.”

Az ugariti írás: az ábécé előfutára

Ugarit nemcsak kereskedelmi központ volt, hanem az emberiség egyik legfontosabb találmányának bölcsője is: itt született meg a világ első ábécés írásrendszere.

Az 1928-ban előkerült agyagtáblákon ékírásos, 30 jelből álló ugariti írás szerepelt – egy mássalhangzó-alapú rendszer, amely forradalmasította a kommunikációt. Ez a rendszer később a szemita ábécék, majd a föníciai, görög és latin írás alapjául szolgált.

A templomokban és palotákban talált archívumok hét nyelven és négy írással – köztük akkádul, hettitául és hurritául – készültek. Ezek szerződéseket, himnuszokat, mítoszokat és közigazgatási feljegyzéseket tartalmaznak, ritka betekintést nyújtva a bronzkori diplomácia és vallás világába.

A leghíresebb leletek a Baál-ciklus táblák, amelyek Baál viharisten küzdelmét mesélik el a káosz erői ellen – párhuzamot vonva a bibliai elbeszélésekkel.

Egy teljes település feltárása

Adahan Güney török doktorandusz, az egyik fiatal kutató így nyilatkozott: „A célunk az, hogy egy bronzkori települést teljes egészében feltárjunk. A legtöbb közel-keleti ásatás templomokra vagy palotákra koncentrál, de itt ritka lehetőségünk van egy teljes település kontextusát vizsgálni. Ez megváltoztathatja a bronzkori mindennapi életről alkotott képünket.”

A négy külön ásatási területen dolgozó csoport már megkezdte a felszíni leletek és építészeti maradványok dokumentálását. „Reméljük, hogy a hónap végére tisztább képet kapunk arról, hogyan működött ez a közösség az ugariti szférán belül” – tette hozzá Güney.