Tudósok és mecénások összefogásával született meg a pesti állatkert
A 19. század közepén, amikor Európa nagyvárosaiban sorra nyíltak a modern állatkertek, Magyarországon is megfogalmazódott az igény egy hasonló intézmény létrehozására. Bár az alapítás gondolata már a reformkorban megszületett, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd az azt követő politikai viszonyok miatt csak az 1860-as években kezdődhetett meg ténylegesen a pesti állatkert létrehozásának előkészítése, amely végül 160 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt.
- A pesti Állatkert 160 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit, többéves szervezőmunka és bürokratikus akadályok leküzdése után.
- Az állandó állatkert létrehozását Gerenday József, Kubinyi Ágoston, Xántus János és Szabó József kezdeményezte, az előkészítés 1862-ben kapott új lendületet.
- A megnyitáskor az Állatkert már több mint 300 emlőst és madarat mutatott be, a látogatók pedig 20 krajcáros belépődíjért tekinthették meg az új intézményt.
A vadállatok bemutatásának Magyarországon ekkor már évszázados előzményei voltak, hiszen a római Pannoniában is rendeztek állatviadalokat, a középkori és reneszánsz uralkodók pedig vadaskerteket és egzotikus állatgyűjteményeket tartottak fenn. A 18. századtól megjelenő vándormenazsériák pedig a korábbinál szélesebb közönség számára is elérhetővé tették az egzotikus fajokat: Pesten 1833-ban Hermann van Aken állatseregletében többek között oroszlánokat, tigriseket, leopárdokat, zebrát és kengurut, 1843-ban pedig egy másik menazsériában már zsiráfot is láthattak az érdeklődők.
Az állandó, tudományos és ismeretterjesztő célokat is szolgáló állatkert alapításának gondolata az 1850-es években került ismét napirendre, amikor Gerenday József orvos és botanikus, valamint Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója egy bécsi tudományos tanácskozáson kezdeményezte, hogy a császárváros példáját követve Pesten is hozzanak létre állatkertet. A kezdeményezést az Egyesült Államokban tartózkodó Xántus János is támogatta, aki később meghatározó szerepet vállalt az alapítás előkészítésében.
Az első jelentős lépésre 1862. január 29-én került sor, amikor a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlésén Kubinyi, Gerenday, Xántus és Szabó József geológus bejelentette a leendő Pesti Állatkert létrehozására irányuló munka megkezdését. Az előkészítésre bizottság alakult Xántus vezetésével, a kezdeményezőknek azonban egyszerre kellett megfelelő területet, jelentős pénzügyi forrásokat és hatósági jóváhagyást szerezniük az új intézmény számára, ami igencsak megnehezítette az ügy előmozdítását.
A folyamatot emellett komoly bürokratikus akadályok is lassították, mivel Pest városa csak a szükséges felsőbb engedélyek megszerzése után volt hajlandó átengedni a Városliget kiszemelt területét, miközben a Magyar Királyi Helytartótanács részletes területhasználati tervhez kötötte saját jóváhagyását. A patthelyzet feloldásában fontos szerepet játszott Gamperl Alajos, akit eredetileg az állatkert alapításának hatósági felügyeletével bíztak meg, ám idővel maga is a kezdeményezés elkötelezett támogatójává vált.
Az áttörés 1864-ben következett be, amikor sikerült megszerezni a szükséges jóváhagyást, Pest vezetősége pedig a Városligetben 31 hold és 600 négyszögölnyi területet jelölt ki az állatkert számára. Ugyanebben az évben, június 14-én hivatalosan is megalakult az Állatkerti Részvénytársulat, amelynek feladata az intézmény létrehozásához szükséges pénzügyi háttér megteremtése volt.
Az alapítók kezdetben 30 ezer forintos beruházással számoltak, amelyből Szabó József egymaga 10 ezer forintnyi részvényt jegyzett, hamarosan azonban kiderült, hogy a teljes költség elérheti a 150 ezer forintot. A szükséges tőke összegyűjtéséhez ezért további részvényeket bocsátottak ki, amelyekből tudósok, arisztokraták és a megerősödő polgárság tagjai egyaránt vásároltak; a jelentősebb támogatók között volt Zichy Antónia grófnő, Batthyány Lajos özvegye is.
Az Állatkert végül 1866. augusztus 9-én tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. Az ünnepélyes megnyitóról a Vasárnapi Ujság a következőképpen számolt be: „Az állatkertet csütörtökön, augusztus 9-én nyitották meg. A megnyitás kellő dísszel ment végbe; a lobogókkal díszített egyes terek, az ízléssel és szakértelemmel épített egyes épületek, a szépen rendezett virány, jó és kényelmes utak, árnyas fasorok, majd ismét szép kilátást nyújtó pázsitos nyílt terek s a máris 300-nál több különféle emlősök és madarak váltakozó serege – mindez nemcsak igen kellemes, hanem valóban meglepő hatással volt a nagy számmal megjelent díszes közönségre, melynek élén b. Sennyey tárnok ő excját és nejét, Pest város hatóságának vezérférfiait láttuk, a társasági elnökség és jelvények által megkülönböztetett választmányi tagoktól kísérve. (...) A bemeneti díj 20 krajczárra van szabva.”
