Történelmi szoborpark épül az amerikai függetlenség 250. évfordulójára

Fotó: The White House, Washington, DC

A szövetségi törvényhozás által az elmúlt évben jóváhagyott költségvetési keretből megvalósuló beruházás a tervek szerint a washingtoni National Mall szomszédságában fekvő West Potomac Park területén kap helyet. Az elnöki adminisztráció hivatalos koncepciója alapján a szoborparkban kétszázötven olyan amerikai állampolgár emlékművét állítják fel, akik jelentős mértékben formálták a nemzet történelmét, társadalmát és kultúráját. A szervezők célkitűzése szerint az első alkotásokat a 2026. júliusi ünnepségekre, az Egyesült Államok megalapításának 250. évfordulójára avatják fel.

Az emlékműparkba beválogatott személyiségek hivatalos listája a klasszikus alapító atyáktól (George Washington, Thomas Jefferson) és a korai felfedezőktől egészen a huszadik századi polgárjogi mozgalom vezetőiig (Martin Luther King Jr., Rosa Parks, Frederick Douglass) terjed. A hagyományos politikai és katonai alakok mellett helyet kapnak a tudományos élet úttörői, köztük Neil Armstrong asztronauta és Thomas Edison feltaláló, valamint a populáris kultúra és a sport kiemelkedő képviselői is, mint Elvis Presley, Mark Twain, Muhammad Ali vagy Kobe Bryant. A történelmi névsor tudatosan mellőzi az amerikai polgárháború konföderációs vezetőit, miközben számos uniós katonai hősnek, vallási vezetőnek és korábban alulreprezentált kisebbségi történelmi személyiségnek állít emléket.

A szoborpark létrehozása egyben az amerikai emlékműkultúra és a közös emlékezet elmúlt évekbeli válságára adott központi válaszként is értelmezhető. A projekt eredetileg egy 2020 nyarán kiadott elnöki rendeletben fogalmazódott meg, reflektálva azokra a faji és társadalmi igazságosságot követelő tüntetéssorozatokra, amelyek során országszerte történelmileg vitatott megítélésű köztéri szobrokat távolítottak el. Az akkori alapító okirat a kollektív nemzeti múlt fizikai térben történő megőrzését és újraalkotását tűzte ki célul, egyfajta kiegészítéseként a meglévő fővárosi emlékműveknek.

A kezdeményezés nem előzmény nélküli az amerikai főváros intézményi történetében: funkcióját tekintve leginkább a Capitoliumban található Nemzeti Szoborcsarnokhoz (National Statuary Hall Collection) hasonlítható, amelybe a 19. század közepe óta minden amerikai szövetségi állam két-két kiemelkedő polgárának szobrát delegálhatja. A mostani, központilag finanszírozott és kiválasztott emlékműpark kialakítása azonban léptékét tekintve egyedülálló, és a függetlenség 250. évfordulója alkalmából az egyetemes amerikai nemzeti kánon hivatalos, szoborba öntött újraértelmezését jelenti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai