Történelemformáló szenzáció: az egyiptomi piramisok alatt egy komplett várost találhattak a tudósok
2025. március 24. 13:24 Múlt-kor
A bombasztikus állítást egy olasz-skót kutatókból álló csapat tette közzé. Ha feltevéseik igazak, átírhatják az ókori Egyiptom történetét. De egyelőre bőven akadnak kétkedők is a „tényeket” illetően.

Város a piramisok alatt?
Korábban
Rejtett szobák
Az olasz Corrado Malanga, Armando Mei, valamint a skót Filippo Biondi által végzett munka eredményét most hozták nyilvánosságra. „Egy hatalmas föld alatti város van a piramisok alatt” – jelentette ki a felfedező gárda. Malanga ufológus – szerepelt már több földönkívüliekkel foglalkozó műsorban, ahol az olaszországi ufóészlelésekkel kapcsolatos pályafutásáról beszélt. Biondi ezzel szemben radartechnológiára specializálódott, Mei pedig a predinasztikus egyiptológia kutatója. Malanga és Biondi 2022 októberében a Remote Sensing című tudományos folyóiratban publikáltak egy önálló, lektorált tanulmányt, amelyben arról írnak, hogy rejtett szobákat és rámpákat találtak a Hafré piramisban, illetve bizonyítékot egy hőmérséklettel kapcsolatos anomáliára is.
Flancos újdonságok
A tudósok vizsgálódásuk során radaros érzékelőket vetettek be, amelyek segítségével nagy felbontású képeket készítettek az építmények alatt – pont úgy, ahogyan szonárral pásztázzák az óceán mélyét. A kutatás során nyolc függőleges, henger alakú szerkezetet találtak, amelyek több mint két kilométernyire húzódnak a föld alatt, és további ismeretlen objektumokra leltek még mélyebben.
Lawrence Conyers professzor, a Denveri Egyetem régészettel foglalkozó radarszakértője azonban kételkedik: „A technológia nem képes ilyen mélyen behatolni a talajba, így a piramisok alatti városról szóló elképzelés hatalmas túlzás. Az viszont elképzelhető, hogy vannak ott kisebb építmények, például aknák és kamrák, amelyek már a piramisok megépítése előtt is léteztek, mivel a helyszín különleges volt az ókori emberek számára”. Hozzátette, hogy csak célzott ásatásokkal lehetne bizonyítani a felfedezések valódiságát, nem pedig „flancos” adatelemző szoftverekkel.
Ásatás kontra radartechnolóia
A flancos újdonságok azonban elég sokat tudnak. A kutatók által itt használt radartechnika például úgy működik, hogy a műholdas adatokat a természetben előforduló szeizmikus mozgásokból származó apró rezgésekkel kombinálja, és így készít 3D-s képeket arról, mi található a földfelszín alatt, anélkül, hogy fizikai ásatásokat végeznének.

A gízai komplexum három piramisból áll, amelyeket 4500 évvel ezelőtt építettek egy sziklás fennsíkon a Nílus nyugati partján, Észak-Egyiptomban. Mindegyik egy-egy fáraóhoz kötődik. A csoport legészakibb és legrégebbi tagja Hufu számára készült. Ez a „nagy piramis", avagy a Kheopsz néven is ismert építmény. A középső a Hafré (Kheprén), a legkisebb pedig a Menkauré (Mükerinosz). A csapat a Hafrét vizsgálta, és állítólag egy rejtett kamrát is találtak benne, amely öt azonos, ferde tetejű, többszintes szerkezetet tartalmazott.
Tengelyek spirális pályákkal
Átírják a történelmet?
Nicole Ciccolo, a projekt szóvivője a hengeres szerkezeteket „tengelyeknek” nevezte, amelyek két párhuzamos sorban helyezkednek el, és lefelé haladó spirális pályák veszik körül őket. A tengelyek állítólag nagyobb, kocka alakú objektumokhoz kapcsolódnak, és mindhárom piramis alatt megtalálhatóak. Úgy tűnik, ezek a föld alatti szisztémához való hozzáférési pontként szolgáltak, és össze is kötik a hálózatot. „A mélyben hatalmas, a piramisokhoz hasonló méretű kamrák vannak. Ezek a régészeti leletek újradefiniálhatják az ókori Egyiptom szakrális topográfiájáról alkotott elképzeléseinket, és térbeli koordinátákat adhatnak eddig ismeretlen és feltáratlan földalatti struktúrákhoz” – tette hozzá Ciccolo.
A csapat tervezi a kutatások folytatását. A kétkedők és az ujjongók között pedig elindult a vita.
A Dailymail cikke alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Piramist mindenkinek! 19:17
- 3700 éves elfeledett kőkör Farley Moor erdejében 18:35
- Munkácsy menedzsere 18:05
- A Melsonby-kincs, a vaskori elit titkai Észak-Angliából 15:10
- Másfél millió éves csonteszközöket találtak Tanzániában 14:37
- A szakálladótól az árnyékadóig: hét szokatlan adó a történelemből 14:20
- Új felfedezések Jézus hagyomány szerinti sírjánál 13:20
- A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa 12:15