Így tanították Horthyt a 2. világháború után

Az 1945–1989 közötti általános iskolai és gimnáziumi történelemtankönyvek Horthy-képe mindvégig negatív előjelű volt, azonban nem tekinthető teljesen azonosnak a vizsgált korszakban. A koalíciós időszakban, a kommunista hatalomátvétel, 1948–1949 előtt e tankönyvek még viszonylag kiegyensúlyozottan, ám alapvetően kritikusan értékelték Horthy Miklós történelmi szerepét, ráadásul ezt meglehetősen rövid terjedelemben tették.

Az első évek tankönyveinek szellemisége azonban távol állt az évekkel később – a történelemoktatásban is – hegemón helyzetbe került szemlélettől. Ez volt az oka, hogy Hanák Péter úgy vélte, e tankönyvek egyikében „a Horthy-rendszer bűneiről nem esik szó”, legalábbis nem az általa megfelelőnek tartott módon. A koalíciós időszakban a szerzők még nem tekintették Horthyt kizárólagos bűnbaknak, ezt a szerepet főként Szálasi Ferenc és a nyilasok töltötték be. A kormányzó tevékenységével, felelősségével különösen a Horthy-korszak első és utolsó évei kapcsán foglalkoztak, bár ez a Rákosi- és a Kádár-kori tankönyvekre is jellemző volt.

A Kosáry Domokos és Mérei Gyula által írt gimnáziumi tankönyvben az 1919. november 16-i budapesti bevonulást és a kormányzóválasztást (1920. március 1.) csak tényszerűen említették meg, míg a fehérterrorra röviden utaltak („Megindult a demokratikus és forradalmi elemek véres üldözése.”) Benda Gyula értékelése szerint a kormányzó „megpróbálta a nemzetet, ha az utolsó pillanatban is, de átállítani a szövetséges hatalmak oldalára”, azonban „Szálasi Ferenc és hazaáruló társai megakadályozták ebben”.

„Nemzetrontó”, „országvesztő”

A Rákosi- és a korai Kádár-korszakban megjelent tankönyvek Horthy-képe a korábbiaktól eltérően részletesebb volt, és a szerzőik a fővezért, majd a kormányzót igen negatívan ábrázolták. Szinte mindegyik tankönyvet változatlan tartalommal többször is megjelentették az első kiadásukat követően, tehát akár tíz–tizenöt évvel később is befolyásolhatták a fiatalok, egy igen fogékony korosztály Horthy-képét. Az 1919–1944 közötti időszakot, a „Horthy-fasizmus”, a „Horthy-reakció” korszakát mint teljes mértékben homogén periódust mutatták be.

Az 1949-ben megjelent általános iskolai tankönyv szerint Horthy „nevéhez és személyéhez fűződik a magyar történelem egyik leggyászosabb és legszégyenteljesebb korszaka”. Tehát nemcsak homogén érának festették le, hanem a magyar történelem mélypontjának is minősítették. Ebből következően Horthy érdemeit elvitatták, empátia nélkül ítélték meg a szerepét és a felelősségét. Mindezt kiterjesztették a magánemberi, a tengerészi és a politikai tevékenységeire is. Kétségbe vonták például, hogy rendesen tudott volna magyarul.

A személyéhez ‒ az 1944 előtt alkalmazott pozitív jelzők ellentéteit ‒ a „nemzetrontó”, „országvesztő”, „népellenes”, „fasiszta” és „hazaáruló” jelzőket kapcsolták. Horthy bűnbakká, az addigi magyar történelem egyik „legsötétebb” alakjává vált az elemzett tankönyvek hasábjain is. A fehérterror („rémuralom”, „irtóhadjárat”) szerepét és jelentőségét túlhangsúlyozták, amivel azt kívánták alátámasztani, hogy a kormányzó a hatalmát – belpolitikai szempontból – a terrornak, az elnyomásnak köszönhette, míg külpolitikai értelemben az „imperialista hatalmak” támogatása volt a döntő. Az antanttal való együttműködést „hazaárulásként” értelmezték. 

Turbucz Dávid cikkének folytatása a Múlt-kor tavaszi számában

Részletek és előfizetés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye