Ötvenöt évvel ezelőtt avatták fel Magyarország második nukleáris létesítményét

A BME Oktatóreaktora 1971-ben (Forrás: Fortepan / Középületépítő Vállalat - Kreszán Albert - Koczka András - Kemecsei József)

Az oktatóreaktor iránti igény az 1960-as években, nem sokkal az 1955-ös első, illetve az 1958-as második genfi konferencia után fogalmazódott meg először a hazai szakemberekben: ezeken a kongresszusokon ugyanis egyértelművé vált a tudósok számára, hogy az atomenergia felhasználása a villamosenergia-termelés területén a következő évtizedek egyik meghatározó technológiája lesz.

A gyors fejlődés ugyanakkor egyre több, speciális szaktudással rendelkező mérnök, fizikus és üzemeltető képzését tette szükségessé, amihez nélkülözhetetlen volt egy olyan létesítmény létrehozása, ahol a hallgatók és a kutatók biztonságos körülmények között sajátíthatják el a reaktorfizika és a nukleáris technológia gyakorlati alapjait.

Az 1950-es évek vége felé tapasztalható fellendülés után nem sokkal, 1959-ben Magyarországon üzembe helyezték az első, napjainkban Budapest Reaktor néven ismert kutatóreaktort, aminek köszönhetően egy komoly szakembergárda jött létre a fővárosban az 1960-as évek elején. Ez a létesítmény azonban inkább kutatási, semmint energiatermelési igényeket elégített ki, így idővel – kiváltképpen azután, hogy kiderült: Magyarország uránkészletei képesek lennének kielégíteni a hazai energiafogyasztási igényeket – egyre sürgetőbbé vált egy igazi energetikai reaktor építése is. A leendő szakemberek képzéséhez azonban előbb egy egyetemi oktatóreaktorra volt szükség, ahol a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek az ilyen létesítmények működéséről.

A feladattal megbízott Fizikai Kutató Intézet (KFKI), az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) és a Nehézipari Minisztérium döntéshozói a Budapesti Műszaki Egyetemet tartották a legalkalmasabbnak a feladatra. Pár éven belül az egyetemi vezetéssel együttműködve el is készítették az építmény terveit, amiket gyorsan elküldtek a Szovjetunióba jóváhagyásra. A szovjet szakemberek az elképzeléseket rendben találták, bár állítólag azt azért hozzátették, hogy egy akkora reaktorral, mint egy szamovár, nehezen lehetne bármi problémájuk.

A részletes tervezési és engedélyezési folyamatok lezajlása után, 1967-ben kezdődött el a nagyszabású építkezés, ami egészen 1971-ig tartott. Még ebben az évben a BME Oktatóreaktorát működésbe is helyezték, és bár azóta számos kisebb-nagyobb módosításon átesett az épület, azóta gyakorlatilag szünet nélkül fogadja a különböző egyetemek tanulni vágyó hallgatóit. 

Az Oktatóreaktor szervezett keretek között látogatható, és várják a 16 év feletti középiskolás, egyetemista és egyéb csoportok jelentkezését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike