Tetvek a péniszbe, parázsló gyökerek az aranyérre – bizarr orvosi praktikák a történelemből
2023. július 19. 14:21 Múlt-kor
Korábban
Porrá zúzott koponyák
II. Károly angol király egészsége megőrzése érdekében rendszeresen szedte a „Királycseppeket”. Ennek elkészítése nem is volt bonyolult, mindössze egy emberi koponya kellett hozzá, amelyet porrá zúzva és alkohollal összekeverve már kész is volt az oldat, amelyet egyszerűen csak meg kellett inni.
Amikor 1685-ben a király a halálos ágyán feküdt, orvosai kétségbeesetten itatták az uralkodót ezzel a szerrel – mindhiába. A koponyát emellett más célra is használhatták: a rajta termesztett mohának (nem, nem elírás) vérzéscsillapító hatást tulajdonítottak.
És ha már a koponyáknál tartunk. A legkorábbi, régészeti bizonyítékokkal is alátámasztható sebészeti beavatkozás, a koponyalékelés (trepanáció) technikáját a prehisztorikus idők óta orvosi és rituális célból számos civilizáció alkalmazta. A legkorábbi ismert bizonyítékok Kr. e. 6500-ból, a mai Franciaország területéről származnak. Az ókorban az egyiptomi, kínai, indiai, római és görög orvosok számára a csontlékelés már szinte természetes, rutinműtét lett.
Hieronymus Bosch: Az őrültség kövének eltávolítása (15. sz. vége) – a festmény a trepanációt ábrázolja
A korabeli orvosok úgy gondolták, hogy az operáció elűzi a migrént, gyógyírt nyújt az epilepsziára és megszünteti a daganatokat. A beavatkozás sokszor életmentő célú volt, számos esetben sebesülés és az azt követő koponyaűri vérzés miatt végezték el. A sebészi trepanáció során eltávolítottak egy csontdarabot, megnyitva ezzel a koponyaüreget. A lékelés megakadályozta, hogy a fokozódó koponyaűri nyomás miatt beékelődjön a nyúltagy, ahol a legfontosabb életfunkciókat szabályozó központok vannak.
A múmiamaradványok és a koponya orvosi célú felhasználása mellett egyéb emberi „csatolmányt” is hasznosítottak orvosságként a közép- és kora újkorban. A koponyán termesztett moha (nem, nem elírás) vérzéscsillapító hatása mellett úgy vélték, hogy az emberi haj porrá összezúzva gyógyszerként szolgálhat a sárgaság ellen.
Múmiaport tartalmazó hengeres fa doboz a kora újkorból
Jóval bizarrabb „megoldást” találták az időskori szürkehályog kezelésére. Ehhez szárított emberi ürüléket kellett porrá őrölni, majd azt belefújni a beteg szemébe. Fogfájásra, fogszuvasodásra gyakran javasolták egy olyan nyaklánc viselését, amelyen egy elhunyt foga lóg, vagy éppen azt, hogy egy halott fogát érintse a beteg a saját, fájó fogához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről 19:12
- Bíróság előtt a Puskin-köteteket lopó nemzetközi hálózat 18:34
- Leomlott a muzsnai erődtemplom külső erődítésének egy része 17:24
- Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét 16:32
- A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát 13:21
- Többek voltak hataloméhes törtetőknél a Boleyn család tagjai 11:42
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit 10:11
- Személyre szabott eljárás lehetett az egyiptomi múmiák balzsamozása 09:29
