2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket
Kávássy János

Amerika a terroristák célkeresztjében

2001. szeptember 11-én a New Yorki-i World Trade Centert, illetve a Washington melletti Pentagont ért terrortámadások megrázták az Amerikai Egyesült Államokat, s másnap a globális szuperhatalommal együtt az egész világ új korszak hajnalára ébredt. E szerdai napon az amerikaiakat azonban még nem a jövő, hanem a támadások sokkjában rögzült jelen foglalkoztatta. 

George W. Bush és kormánya alig nyolc hónapja volt hivatalban, amikor a drámai napon, 2001 szeptemberében az Egyesült Államok keleti partját összehangolt terrortámadások érték. Az Oszáma bin Láden alapította al-Káida terrorszervezet 19 tagja négy, a keleti partról (Bostonból, New Arkból és Washingtonból) a nyugati partra (Los Angelesbe és San Franciscóba) tartó repülőjárat gépeit térítette el. Keleti parti idő szerint 8.45-kor és 9.03-kor egymás után két gép csapódott a New York-i World Trade Center ikertornyaiba, majd 9.37-kor egy újabb utasszállító az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon épületébe. A negyedik eltérített járat utasai azonban a géprablók ellen fordultak, így az végül Pennsylvaniában egy mezőn csapódott földbe. Az ekkor Floridában tartózkodó Bush elnök 9.37-kor már az „országunkat ért nyilvánvaló terrortámadásról” beszélt, s hamarosan az USA teljes légi közlekedését leállították. Ez akkor a levegőben és a kifutókon majd 4 ezer utasszállítót érintett. Miközben a világ tévécsatornái újra és újra ismételték a Világkereskedelmi Központ ikertornyai leomlásának, illetve a Pentagon déli szárnyát elemésztő tűz felvételeit, lassanként egyértelművé vált, hogy a merényletek amerikai véráldozatai meghaladják a mindaddig legfájdalmasabb, 60 esztendővel korábbi, a Hawaiin fekvő Pearl Harbort ért japán támadásét. A 9/11 egy csapásra egy új korszak, a terrorizmus elleni háború két évtizedének origójává vált. A Bush-adminisztráció erős embereként az alelnök, Dick Cheney olyan koncepciót vázolt fel, mely szerint a következő öt évben az USA hét országgal – kezdve Irakkal, majd folytatva Szíriával, Libanonnal, Líbiával, Szomáliával, Szudánnal és végül Iránnal – fog háborút vívni. A Bush–Cheney-páros döntésének következményeit a 2003-tól Irakba, Afganisztánba, majd Szíriába küldött mintegy 2,7–3 millió katona, valamint Irak és részben Afganisztán civil lakossága fizette meg. Utóbbiak hatása a mindennapjaikban máig érezhetőek. De mi történt Amerikában a 2001. szeptember 11-i terrortámadások másnapján? 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár