2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből
Almási Tibor

Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal

Az idei év történelmi jubileumainak sorából kiemelkedik II. András király legnevezetesebb okmánya, az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója. Természetes, hogy egy ilyen alkalommal írások, könyvek és emlékező alkotások születnek, amelyek ráirányítják a figyelmet múltunk jelentős mozzanatára, ám az ritkán fordul elő, hogy mindeközben ismereteink is alapvetően megújulnak.

Kifejezetten szerencsés, mondhatni kivételes helyzet állt elő Zsoldos Attila nemrégiben közreadott Aranybulla-monográfiája jóvoltából (A 800 éves Aranybulla. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2022.). Bár a kötet megjelentetésének apropója – miként címe is elárulja – a jeles dokumentum keletkezésének évfordulója, a monográfia sokkal több, mint az eddigi tudásanyag leporolása. Az olvasó a könyv lapjain képet kap nemcsak a nagy fontosságú intézkedés keletkezésének körülményeiről és a benne foglalt rendelkezésekről, hanem II. András király politikai programjáról és célkitűzéseiről, továbbá a Magyar Királyságot a XIII. század első harmadában jellemző állapotokról is.

A király meghátrál

Lassan másfél évszázada tartja magát az a közkeletű alapvetés, hogy András király közel két évtizedes, kudarcokkal teli és súlyos belső feszültségeket gerjesztő politikája kényszerűen vezetett az Aranybulla kiadásához. A kockázatos újításokkal élő uralkodói gyakorlat, amely „új berendezkedés” vagy „új intézkedések” értelmű címkével (novae institutiones) minősítette önmagát – anélkül persze, hogy tartalmi mibenlétét a késő utókor előtt is pontosan nyilvánvalóvá tette volna –, megbontotta a királyság működtetésének megszokott rendjét. Az elhatalmasodó gondok gyökereit a történészek sokféle körülményre vezették vissza. Megemlítendők itt a mértéktelen birtokadományozások, a királyság erőforrásai fölötti új osztozkodás, a politikai érdekcsoportok erőviszonyainak pártos módosítása, az idegen jövevényeknek járó királyi kedvezmények, a kimerítő katonai és külpolitikai vállalkozások sorozata – amelyeket 1217-ben még a szentföldi hadjárat is nehezített –, valamint a következetlen, könnyelmű gazdaság- és pénzügypolitika. Mindezek külön-külön is – együtt pedig különösen – a királyság csaknem minden társadalmi csoportjában sérelmeket okoztak, ám a királyi politikát kárhoztató és annak megbuktatásában érdekelt tábor hangadói legfőképp a mellőzött főemberek voltak.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár