Tényleg a Homo sapiens okozhatta a neandervölgyiek kihalását
A klímaváltozás helyett a modern emberrel folytatott versengés vezetett a neandervölgyi ember kihalásához egy friss kutatás szerint. Ahogy az a Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, az éghajlati ingadozások nem darabolták fel végzetesen az élőhelyeket, így a faj eltűnését elsősorban a Homo sapiens terjeszkedése okozta.
- A klímaváltozás önmagában nem indokolja a neandervölgyi ember mintegy negyvenezer évvel ezelőtti kihalását.
- Egy új éghajlati és ökológiai modell alapján az emberféle a közhiedelemmel ellentétben a melegebb, mérsékelt égövi élőhelyeket részesítette előnyben.
- A faj eltűnésében a modern ember terjeszkedése és a szűkülő erőforrásokért folytatott versengés játszhatta a legfőbb szerepet.
A kutatócsoport fajeloszlási modellek és 683 eurázsiai régészeti lelőhely adatainak kombinálásával rekonstruálta a neandervölgyiek élőhelyeinek alakulását az utolsó interglaciális időszaktól a faj negyvenezer évvel ezelőtti eltűnéséig.
A legfontosabb megállapítás megcáfolja azt a tudományos elképzelést, amely szerint a faj kizárólag a hideg környezethez alkalmazkodott volna. Az elemzés rámutatott, hogy a legkedvezőbb feltételeket a mérsékelt övi régiók, különösen Nyugat-Európa, a Földközi-tenger északi medencéje, valamint a Fekete- és a Kaszpi-tenger partvidéke biztosította számukra, míg a zord telekkel jellemezhető síkságokat és magashegységeket elkerülték.
A szakemberek első alkalommal térképezték fel a populációk vándorlási útvonalait, azonosítva a hatezer kilométer hosszú kelet-európai-szibériai folyosót, amely a Fekete- és a Kaszpi-tengertől északra egészen az Altaj hegységig tette lehetővé a vándorlást. Az adatok egyértelműen cáfolják azt a korábbi feltételezést, miszerint az éghajlat lehűlése miatt ezek az élőhelyek elszigetelődtek volna egymástól a kihalást megelőző évezredekben.
A modell bizonyította, hogy a területek közötti kapcsolat és az élettér nagysága viszonylag stabil maradt, ami arra utal, hogy a klímaváltozás önmagában nem magyarázza a demográfiai összeomlást.
A tanulmány szerint a hanyatlás fő oka a Homo sapiens megjelenésével, valamint az őskori megafauna egyidejű csökkenésével hozható összefüggésbe. A modern ember és a neandervölgyiek azonos ökológiai fülkét használtak, ami közvetlen és közvetett versengést eredményezett a táplálékért és a területekért.
A szerzők kitérnek a közelmúltban feltárt európai kannibalizmus nyomaira is, amelyek felvetik annak lehetőségét, hogy a modern ember agresszív területszerzőként is fellépett a neandervölgyiekkel szemben. A hidegebbre forduló éghajlat csupán sebezhetőbbé tette az amúgy is nyomás alatt lévő, visszaszoruló csoportokat.
Ez is érdekelhet
A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) a pleisztocén kori Eurázsia legjelentősebb emberféléje volt, amely százezernél is több éven át uralta a kontinens jelentős részét. Fizikai felépítésüket, masszív csontozatukat a tudomány sokáig a jégkorszaki környezethez való tökéletes alkalmazkodásként értelmezte.
Negyvenezer évvel ezelőtti eltűnésük a paleoantropológia egyik legnagyobb rejtélye. A most közzétett tudományos munka az ökológiai adatok szisztematikus elemzésével a két emberfaj közötti globális konfliktust és kiszorítást jelöli meg a kihalás elsődleges mozgatórugójaként, a globális lehűlést pedig csupán másodlagos, folyamatgyorsító tényezővé minősíti.
