Szenzációs lelet Vulciban: görög koré-szobor maradványaira bukkantak egy etruszk templomnál
A Freiburgi Egyetem és a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatóinak figyelemre méltó felfedezése alapjaiban írja át mindazt, amit az ókori mediterrán térség kulturális kapcsolatairól gondoltunk. Az egykori etruszk város, Vulci területén végzett ásatások során a szakemberek egy márványból készült, kivételesen épen fennmaradt koré-szobor fejére bukkantak – egy olyan nagyméretű görög műalkotásra, amely rendkívül ritka Görögország határain kívül. A több mint 2500 évesre datált lelet egyértelműen bizonyítja, hogy az archaikus korban az etruszkok és a görögök közötti művészeti, vallási és politikai kapcsolatok sokkal kiterjedtebbek voltak, mint eddig feltételeztük.
A koré-fejet egy monumentális, archaikus templom romjai között találták meg egy olyan szentélyben, amelyet a régészek mindössze néhány évvel korábban fedeztek fel. A márványszobor meglepően jó állapotban maradt fenn a föld alatt – ez pedig nagy mértékben növeli egyedülállóságát az Etruriából ismert görög márványalkotások között.
Egy nagyszerű lelet nyomában
A projekt vezetői, Dr. Mariachiara Franceschini (Freiburg) és Dr. Paul P. Pasieka (Mainz) szerint a lelet egyértelműen bizonyítja, hogy a görög–etruszk kapcsolatok sokkal mélyebbek voltak az eddig gondoltnál. „Ez a szobor azt mutatja, hogy a két nép kultúrája kölcsönösen hatott egymásra. A különböző technikák és vallási eszmék ugyanúgy vándoroltak a térségben, mint a kereskedelmi cikkek.”
A szobor egy fiatal nőt ábrázol, finoman kidolgozott hajviselettel, arcformával és díszes diadémmal. Az alkotás stílusa az attikai műhelyek hatását tükrözi. A szakértők szerint a szobrot valószínűleg Athénban faragták az Kr. e. 5. század elején, ahonnan Etruriába importálták. A márványon fennmaradt pigmentnyomok még különlegesebbé teszik a leletet, mivel ritkán találni olyan ókori szobrot, amelyen a festés nyomai is megőrződtek.
Vulci története
Vulci a Kr. e. 6–5. században az egyik legbefolyásosabb etruszk városállam volt, amely a Tirrén-tengert a közép-itáliai régiókkal összekötő kereskedelmi útvonalak kulcsszereplőjeként vált ismertté. A koré fejének felbukkanása tovább erősíti azt a képet, hogy a város élénk kulturális központ volt, ahol a görög művészet aktívan formálta a helyi elit vizuális kultúráját.
A kutatás jövője
A templomnegyed feltárása még messze nem ért véget: a régészek bronzkori maradványokat, késő antik sírokat és középkori rétegeket is azonosítottak, amelyek azt mutatják, hogy a hely hosszú időn keresztül fontos szerepet töltött be.
A vulcii koré-fej – két nagy ókori kultúra közti kapcsolat kézzelfogható jeleként – az elmúlt évtized egyik legfontosabb régészeti lelete. Bár a restaurálás még folyamatban van, de annyi már most biztos: ez a felfedezés alapjaiban formálta át azt, amit az archaikus Etruriáról és vallási-művészeti kapcsolatairól eddig gondoltunk.
