Szarmata és török kori lelőhelyeket tártak fel Baján

Fotó: Türr István Múzeum / Sepsi Gergő

A vaskúti halmok térségében egy tervezett beruházást megelőző feltárás során a szakemberek egy kiterjedt szarmata település nyomaira bukkantak. A mintegy ötszáz négyzetméteres területen végzett ásatás árkokat, házalapokat, egy kemencét, valamint egy három méter mély kutat is napvilágra hozott. Az észak-déli irányú, egymással párhuzamosan futó árokrendszer a feltételezések szerint az egykori falu határát és védvonalát jelölhette.

A megtalált szemetesgödrökből nagy mennyiségű kerámiatöredék és állatcsont került elő. A legjelentősebb leletnek egy római kori tégla számít, amely importtárgyként kerülhetett az Alföldön élő barbár közösséghez, bizonyítva a Római Birodalom és a határain kívül élő népek közötti aktív kereskedelmi kapcsolatokat. A leletanyag rétegződése arra utal, hogy a területet az évtizedek során több egymást követő szarmata közösség is lakta.

Az iráni eredetű, lovas nomád szarmaták az időszámításunk szerinti 1. század körül érkeztek keletről a Kárpát-medencébe. A népcsoport a 2. századra az Alföld meghatározó hatalmává vált, és egészen a népvándorlás koráig jelentős szerepet játszott a térség geopolitikájában, ütközőzónát képezve a Római Birodalom pannóniai provinciái és a keleti barbár törzsek között. A vaskúti halmok, amelyeket már a 19. században Rómer Flóris is vizsgált, a korszak kiemelt jelentőségű, máig látható régészeti emlékei.

A feltárások másik jelentős helyszíne Baja belvárosa volt, ahol a Galamb utcában egy késő középkori, illetve török hódoltság kori településréteget vizsgáltak a régészek. A napvilágra került épületmaradványok, fűtőtestek nyomai és gabonatároló vermek mellett egy különleges numizmatikai lelet is előkerült: egy I. Szulejmán szultán uralkodása alatt, 1555 és 1566 között vert ezüst akcse. Az érmét a későbbi használat során átlyukasztották, ami arra utal, hogy másodlagos funkciót betöltve, ékszerként vagy medálként hordták.

A belvárosi ásatások legfontosabb felfedezése egy nagyméretű árokrendszer azonosítása, amely a kutatók szerint az 1542-ben emelt bajai oszmán palánkvár külső védműve lehetett. Az erődítmény pontos elhelyezkedése a mai napig tudományos viták tárgya, bár Evlija Cselebi 17. századi leírásai alapján a mai Szentháromság tér környékére lokalizálják az egykori közigazgatási és kereskedelmi központot. Az árok betöltéséből a török kori érmék mellett a Habsburg Birodalom előretörésének tárgyi emlékei is előkerültek. I. Lipót császár idejéből származó érmék, puskagolyók, valamint egy épen maradt ágyúgolyó dokumentálja a hódoltság végét jelentő 17. század végi katonai konfliktusokat.

A felszínre hozott leletek pontos kormeghatározása és funkciójuk tisztázása a jelenleg is zajló restaurátori és archeometriai vizsgálatok feladata.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején