Szakít a mítoszokkal a Netflix Frida Kahlo-sorozata

Az új életrajzi sorozatot az akcióthrillereiről ismert mexikói származású rendező, Patricia Riggen készíti. A történész szakértők – köztük Julia Buenaventura művészettörténész – arra hívják fel a figyelmet, hogy a produkciónak túl kell lépnie a Frida Kahlo köré épült huszonegyedik századi, kommersz fogyasztói mítoszokon.

A szakemberek szerint a hiteles ábrázolás kulcsa annak bemutatása, hogy Kahlo (eredeti nevén Magdalena Carmen Frieda Kahlo y Calderón) már a Diego Riverával való 1928-as találkozása előtt is öntudatos, politikai és intellektuális ambíciókkal rendelkező személyiség volt, aki a mexikóvárosi Nemzeti Előkészítő Iskola egyik első női hallgatójaként eredetileg orvosi pályára készült.

A történelmi hűség megköveteli Kahlo identitásformálásának pontos ábrázolását. Bár a köztudatban hagyományos mexikói tehuana népviseletben él, fiatalkorában – ahogy azt az 1920-as évekből származó fotók és korai önarcképek is bizonyítják – a korabeli európai divatnak megfelelően, sőt esetenként férfiruhában járt.  A tehuana ruha felvétele tudatos politikai és művészeti állásfoglalás volt a mexikói forradalom (amelynek kitörési évéhez, 1910-hez Kahlo a saját születési dátumát is utólag hozzáigazította) utáni nemzeti identitáskeresés jegyében. Hasonlóan tudatos döntés volt, amikor a nácizmus németországi felemelkedése idején elhagyta német (Frieden = béke) keresztnevéből az "e" betűt.

Kahlo életét és művészetét két sorsfordító esemény határozta meg: az 1925-ös, egész életére kiható, több tucat műtétet igénylő tragikus buszbalesete, valamint a nála huszonegy évvel idősebb, elismert muralista Diego Riverával kötött viharos házassága. A fizikai fájdalom, a sorozatos vetélések és az abortusz traumája – amelyet a korszakban példátlan nyíltsággal ábrázolt olyan művein, mint az Abortusz Detroitban – a festészetet a túlélés és az önkifejezés elsődleges eszközévé tette számára.

A művészeti teljesítmény mellett a készülő adaptációnak hangsúlyoznia kell Kahlo aktív politikai szerepvállalását is. Bár a szürrealista mozgalom alapítója, André Breton a szürrealizmushoz sorolta, Kahlo ezt határozottan elutasította, mondván: ő nem az álmait, hanem a saját valóságát festi meg.  Férjével együtt a Mexikói Kommunista Párt tagjai voltak, és kulcsszerepet játszottak abban, hogy a Szovjetunióból száműzött Lev Trockij Mexikóban kapott menedékjogot (akivel Kahlónak rövid viszonya is volt). Trockij 1940-es, Coyoacánban történt meggyilkolása után Kahlót és Riverát is őrizetbe vették a hatóságok, de később mindkettőjüket tisztázták a vádak alól. Kahlo radikális politikai meggyőződése egészen 1954-ben bekövetkezett, máig vitatott körülményű (egyes feltételezések szerint gyógyszer-túladagolás okozta) haláláig kitartott: koporsóját a Szépművészeti Palotában (Palacio de Bellas Artes) tartott ravatalozásán a Mexikói Kommunista Párt zászlójával takarták le, ami a korabeli nemzeti sajtóban heves vitákat váltott ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban