2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Sokáig tisztázatlan maradt az 1945-ös második „aranyvonat” tartalmának sorsa

2019. január 23. 14:08 MTI

74 éve, 1945. január 23-án hagyta el Magyarországot a második „aranyvonat”, amely túlnyomó többségében a deportált zsidóktól a magyar hatóságok által elkobzott javakat szállította nyugatra.  

A második világháború utolsó hónapjaiban a közeledő szovjet csapatok elől az ország értékeit vasúton menekítették nyugat felé, ezeket a szerelvényeket emlegették később „aranyvonatként”. Az első aranyvonaton a jegybank 29 tonna aranya, valuta- és részvényállománya mellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, közgyűjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia) értékeit, többek között Mátyás király Corvináit és a méteretalon platina rudat, valamint állami kezelésű letétállományokat, köztük zsidó eredetű vagyont is elszállítottak. Ezek a kincsek két részletben hagyták el az országot, az első szerelvény 1945. január 17-én, a második január 23-án indult a fertőbozi vasútállomásról. A vonatokon utazott a jegybank 230 tisztviselője és családjuk is, összesen csaknem hétszáz ember.

A rakományt Bécsújhelyen megerősített német őrség várta, a végállomás a közép-ausztriai Spital am Pyhrn kisváros lett. A vasútállomásról szánkókon a helyi kolostori kriptába szállították a 600 ládányi aranykészletet és a bankjegyeket, valamint az iratokat. Spitalt az amerikai hadsereg szabadította fel 1945. május 7-én, egy héttel később az értékeket négy banki tisztségviselő kíséretével Frankfurt am Mainba szállították. Az ausztriai amerikai katonai kormányzat Quandt Richárdot, az MNB egykori vezérigazgatóját bízta meg a bizalmi vagyongondnoki teendők ellátásával.

Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 júniusában Washingtonban megállapodott az amerikai kormánnyal a jegybank aranykészletének és más értékeknek a visszaadásáról. A 2696 aranyrúd és a 40 zsák érme augusztus 6-án érkezett Magyarországra, ez lett az augusztus 1-jén bevezetett új fizetőeszköz, a forint fedezete; később a múzeumi kincsek zöme is hazakerült.

A másik aranyvonat túlnyomó többségében a deportált zsidóktól a magyar hatóságok által elkobzott javakat szállította. A kincseket, műkincseket előbb Zirc közelében, majd a Sopron melletti Brennbergbányán gyűjtötték össze. A koncentráció felügyeletével megbízott nyilas kormánybiztos, Toldy Árpád nyugalmazott csendőrezredes saját egzisztenciáját akarta megalapozni, ezért embereivel együtt különválogatta a drágaköveket, ékszereket és a Brennbergbányánál veszteglő vonatot otthagyva teherautón Svájcba indult. Toldyékat Nyugat-Ausztriában fogta el a francia hadsereg, a kincseket visszajutatták Magyarországra.

Az aranyvonat, amelynek ideiglenes parancsnokává Avar László egykori zentai polgármestert nevezték ki, 1945. március 30-án indult Ausztriába. A rajta szállított értékek szinte sértetlenül jutottak el május 16-án a Salzburg közeli Werfenbe, ahol néhány napig magyarok és amerikaiak közösen őrizték. A magyar személyzetet ezután leparancsolták, s a szerelvény amerikai fennhatóság alatt júliusban érkezett meg Salzburgba. Itt amerikai főtisztek egész sora „igényelt” a magyar zsidók vagyontárgyai közül, a nyár folyamán több közlegény is betört a raktárba.

Az igazi problémát azonban az jelentette, hogy bár az amerikaiak - természetesen - pontosan tudták, honnan jött a vonat és kiknek az értékei vannak rajta, a vagyont „azonosítatlan eredetűnek” minősítették. A szerelvényt a magyar kormány és a magyar zsidó szervezetek kérése ellenére sem voltak hajlandóak visszaküldeni, a magyar zsidók vagyonát az erőteljes nemzetközi tiltakozás ellenére az ENSZ Menekültügyi Szervezetének illetékességi körébe utalták.

Bill Clinton elnöksége idején, 1998-ban amerikai tényfeltáró bizottság állapította meg: a katonai hatóságok nem tulajdonítottak kellő fontosságot a zsidó vagyon tulajdonosaikhoz való visszajuttatásának, s a vonat kincseit ausztriai hadosztályuk megdézsmálta, az értékek egy része amerikai tábornokok lakásába került. 2001-ben holokauszt-túlélők pert indítottak az amerikai kormány által visszatartott vagyonrész ügyében. A károsultak kárpótlására 2005-ben alapítványt hoztak létre, amelynek 25,5 millió dollár állt rendelkezésére az amerikai költségvetésből. A pénzt a magyar holokauszt-túlélőkről gondoskodó egyesült államokbeli, izraeli, magyar, kanadai és egyéb szervezetek között osztották szét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az úgynevezett „zsidó aranyvonat” amerikai felügyelet alatt 1945 nyarán
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár