Skandináv gyökerű a normann hódítás korabeli angliai férfi
A normann hódítás korának társadalmi viszonyait árnyalja egy tizenegyedik századi angliai csontváz friss vizsgálata, amelyről a The Guardian brit napilap számolt be. Az English Heritage és több vezető brit intézet közös projektje rávilágít arra, hogy a kora középkori Brit-szigetek lakossága jóval összetettebb volt a hagyományos angolszász-normann felosztásnál, és az északi hálózatok a sorsdöntő hastingsi csata idején is működtek.
- Brit kutatóintézetek modern laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták egy tizenegyedik századi, angliai sírból előkerült történelmi személy skandináv származását.
- Az 1079 körül elhunyt férfi csontmaradványainak izotópos és genetikai elemzése alapján az illető ifjúkorát egy hidegebb éghajlatú északi régióban tölthette.
- A felfedezés árnyalja az 1066-os normann hódítás korának társadalmi képét, bizonyítva a kiterjedt kora középkori migrációs és kereskedelmi kapcsolatok folytonosságát.
A "hódítás korabeli emberként" emlegetett férfi maradványait a lincolnshire-i Barton-upon-Humber település Szent Péter-templománál tárták fel. A korábbi elemzések megállapították, hogy a koporsóhoz használt tölgyfát 1079-ben vágták ki. A mintegy 155 centiméter magas, több gyógyult csonttörést elszenvedett férfi ötven- vagy hatvanéves kora körül hunyt el.
A Historic England, a Francis Crick Intézet, a Brit Geológiai Szolgálat és a Southamptoni Egyetem, valamint a liverpooli Face Lab friss, szakmai lektorálás előtt álló kutatása a maradványok genetikai és izotópos elemzésére fókuszált. Az oxigénizotópok szintje arra utal, hogy a személy ifjúkorát egy hidegebb éghajlatú régióban tölthette, a stronciumizotópok pedig a felnőttkori angliai tartózkodást igazolják.
A maradványok genetikai állománya kontinentális felmenőket mutat, a koponyaforma és a sírban talált almafa botok pedig skandináv hatásra utalnak. Kevin Booth, az English Heritage gyűjteményi vezetője szerint a legvalószínűbb, hogy a férfi Skandináviából vándorolt be. Ez illeszkedik a korszak történelmi valóságába, mivel a normann hódítást megelőzően a Humber folyó vidéke a Danelaw, a skandináv befolyás alatt álló terület szívében feküdt.
Ez is érdekelhet
A tizenegyedik század első felében, egészen 1042-ig Anglia, Dánia és Norvégia egyetlen birodalmat alkotott, így a Humber kikötőin keresztüli migráció mindennapos jelenségnek számított.
A szakemberek nem zárják ki, hogy a férfi 1066-ban Hódító Vilmos seregével érkezett a hastingsi csatába, de Booth szerint ez a kevésbé valószínű forgatókönyv. Bár a normann hercegség maga is dán betelepülések nyomán jött létre, a tizenegyedik század közepére a közvetlen kapcsolat Normandia és Skandinávia között szinte teljesen megszakadt: az 1066-os hódítás megváltoztatta a Brit-szigetek geopolitikai orientációját, elvágva a korábbi angol-skandináv kötelékeket.
