Skandináv és ószláv temetkezési szokások keverednek a középkori lovassírban
Ritka, tizedik századi fakamrasírt tártak fel orosz régészek a Moszkvától északkeletre fekvő Szuzdal közelében, ami pontosabb képet ad a Kijevi Rusz korai történetéről. Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének közleménye szerint a leletegyüttes a korabeli harcos elit skandináv eredetű temetkezési szokásait tükrözi.
- Az oroszországi Szuzdal melletti Gnyezgyilovo temetőjében egy tizedik századi elit harcos, valamint lova és kutyája maradványait tárták fel.
- A faépítésű kamrasír az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete szerint a skandináv és az ószláv temetkezési szokások keveredését mutatja.
- A felfedezés bizonyítja, hogy a térség a Kijevi Rusz katonai és közigazgatási központjaként működött a vizsgált időszakban.
A gnyezgyilovói középkori temetőben idén nyáron végzett ásatások során váratlanul bukkantak a kutatók a mintegy egy méter mélyen fekvő, háromszor közel három méteres faépítményre. A sírkamra fa teteje az évszázadok során beszakadt, de a belső tér viszonylag épségben megőrizte a betemetett személy és a kísérőállatok csontvázát. A feltárás során egy huszonöt és harmincöt év közötti férfi, továbbá egy ló és egy kutya földi maradványait azonosították a szakemberek.
A maradványok mellett gazdag leletanyag került elő, amely a halott magas társadalmi státuszát jelzi. A régészek vaskést, kengyeleket, különféle lovasfelszereléseket, egy csontfésűt és egy harci baltát találtak a sírban. A harcos ruházatát a nyakánál egy ezüstből készült, patkó alakú fibulával rögzítették.
Az intézet tájékoztatása alapján a sírmellékletek összetétele egyértelműen arra utal, hogy az elhunyt a korabeli társadalmi elit magas rangú tagja volt. A nyári szezonban a kutatók összesen tizenöt sírt tártak fel a területen. A hagyományos gödörsírokban és a halomsírokban a nők mellett ezüstgyűrűket és hegyikristályból készült gyöngysorokat, míg a férfiaknál fegyvereket fedeztek fel.
Ez is érdekelhet
A kilencedik század végén a mai Nyugat-Oroszország területét a Kijevi Rusz uralta, amely balti, keleti szláv és skandináv népek, valamint területek konglomerátuma volt. A tizedik századra a társadalmi elit körében elterjedt a Skandináviából származó temetkezési forma, amelynek során a halottakat gazdag mellékletekkel ellátott, föld alatti fa kriptákban helyezték végső nyugalomra. A most feltárt szuzdali lelet ezen temetkezési típus egy ritka és korai példája. Nyugat-Oroszország területén eddig mindössze mintegy nyolcvan hasonló, a viking és ószláv hagyományokat ötvöző középkori kamrasírt azonosítottak a régészek.
A korábban feltárt hasonló sírkamrák többsége a Kijevi Rusz jelentős városi központjaiban került elő, ami a nemesség kiterjedt hatalmi hálózatára enged következtetni. A Szuzdal mellett most felfedezett temetkezési helyszín az eddigi kutatásokhoz képest bővíti a régió korabeli szerepéről alkotott képet. A leletegyüttes azt bizonyítja, hogy a térség már a tizedik században vonzotta a formálódó államalakulat nemességét, és a Kijevi Rusz északkeleti területeinek egyik legfontosabb katonai és közigazgatási központjaként funkcionált.
