Sértődékeny és bosszúálló személyiség volt a fizika forradalmasítója, Isaac Newton
2021. augusztus 19. 12:52 Múlt-kor
Korábban
Önkéntes száműzetésben
Az egyetemi élet béklyóitól megszabadulva Newton a tudomány számos területének felfedezésébe kezdett bele, az alkímiától (a kémia korai, nem tisztán tudományos előfutára) a csillagászatig.
Feltalált egy tükrözőeszközt, amellyel a Hold és a csillagok közötti távolságot mérte – ezen eszköz adta később az ihletet a John Hadley által feltalált kettős visszaverődésű kvadránshoz, avagy oktánshoz, amely a tengeri navigáció fontos eszközévé vált.
Ebben az időszakban írta Newton a modern fizika alapművének tekintett Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai), amely 1687-ben került kiadásra.
Robert Hooke 1674-ben kiadott An Attempt to Prove the Motion of the Earth from Observations (Kísérlet a Föld mozgásának bebizonyítására megfigyelések alapján) című művében a következő szabályt fektette le: „Minden test, amely egyenes és egyszerű mozgásba lendül, folytatni fogja egyenes vonalban a mozgást, amíg valami hathatós erő el nem téríti.”
Newton több mint egy évtizeddel később kiadott művében terjesztette elő három törvényét a mozgásról, amelyek közül az első („minden inerciarendszerben vizsgált test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy erő hatása meg nem változtatja egy kölcsönhatás során”) igencsak hasonlít Hooke elméletére. Ez is egy olyan alkalomnak tekinthető, amikor Newton megpróbálta felülmúlni Hooke-ot.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban tegnap
- A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten tegnap
- Agyeltávolítás nyomait azonosították egy vaskori skóciai sírban tegnap
- Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban tegnap
- Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban tegnap
- A hanyatló könyvpiac fellendítésére szervezték meg az első Könyvhetet tegnap
- Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei tegnap
- Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban tegnap



















