Ritka Keresztelő Szent János-érmét azonosítottak Angliában

Egyedülálló, a 9. századból származó, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló aranyérme-medált fedezett fel egy fémkeresős kutató az angliai Norfolk megyében – derül ki Simon Coupland numizmatikus szakértő és a BBC legfrissebb beszámolójából. A kora középkori lelet a feliratok, a készítési technika és az ikonográfia ellentmondásai miatt komoly tudományos rejtély elé állítja a korszak kutatóit.

A hiányos, áttört arany solidus-utánzatot, amelyet eredetileg valószínűleg medálként viseltek a nyakban, Dunton település közelében, Fakenhamtől nyugatra találták meg. Bár az érme egy része az évszázadok során letört, a megmaradt latin feliratok egyértelműen azonosítják a rajta szereplő alakot. Az előlapon egy szakállas férfi profilja látható az „IOAN” (János) felirattal, míg a hátoldalon a „+ BABTIS [...]T EVVAN” töredék olvasható, amely a szakértői fordítás szerint a „János, keresztelő és evangélista” jelentéssel bír. A lelet jelenleg a hivatalos kincsleletté nyilvánítási eljárás alatt áll, amelynek lezárultával a Norwichi Kastélymúzeum tervezi a megvásárlását és kiállítását.

Simon Coupland numizmatikus a betűtípus stílusa alapján a 9. század végére, az 860-as vagy 870-es évekre datálta az ötvösmunkát, mivel a karakterkészlet megegyezik a nyugat- és közép-európai Karoling-dinasztia korabeli érméin látható írásképpel. A felfedezés azonban számos megválaszolatlan kérdést vet fel a régészet számára. A 9. századi Nyugat-Európában vert arany- és ezüstpénzeken szinte kivétel nélkül a világi uralkodó portréja szerepelt. Szentek vagy Krisztus ábrázolása az érméken ebben a korszakban kifejezetten a Bizánci Birodalom numizmatikai hagyományára volt jellemző.

A szakértő rámutatott: az ehhez hasonló, átfúrt arany solidus-utánzatokat leggyakrabban a Brit-szigeteken vagy a kontinensen portyázó skandináv népcsoportok készítették. A vikingek azonban ebben az időszakban még döntően pogányok voltak, így Keresztelő Szent János – az Újszövetség egyik legfontosabb alakja, Jézus előfutára – megjelenítése egy vélhetően skandináv eredetű vagy kötődésű luxustárgyon teljesen szokatlan.

Keresztények és pogányok Kelet-Angliában

A lelet történelmi kontextusát a 9. századi Anglia viharos politikai és vallási átalakulásai adják. A mai Norfolk területét is magában foglaló Kelet-Anglia királyságát Kr. u. 870-ben hódították meg a dán viking seregek, letaszítva a trónról a helyi angolszász uralkodókat. A megtalált érme egy olyan átmeneti, konfliktusokkal terhelt időszakban keletkezhetett, amikor a skandináv hódítók már intenzív interakcióba léptek a helyi angolszász keresztény lakossággal és a kontinens gazdasági hálózataival.

A medálként való viselés ténye arra utal, hogy a tárgy tulajdonosa számára a vallási vagy bajelhárító funkció, esetleg a társadalmi státusz reprezentálása fontosabb volt, mint az aranytárgy puszta fizetőeszköz-szerepe. A kutatók egyelőre vizsgálják, hogy az érme egy megkeresztelkedett viking harcosé, egy magas rangú angolszász nemesé, vagy egy kontinensről érkező kereskedőé lehetett-e.

A duntói lelet egyedülálló kulturális hibridnek tekinthető: ötvözi a skandináv érme-utánzatok készítési gyakorlatát, a kelet-római vallási ikonográfiát és a Karoling-kori epigráfiát a vikingek által frissen megszállt kelet-angliai régióban.