Ritka középkori faszerkezetek kerültek elő Kopernikusz udvarán

A lengyelországi Toruńban, Kopernikusz udvarán dolgozó régészek 13. századi, kivételesen jó állapotú faszerkezeteket tártak fel. A gerendákat mintavételezés után a Nikolausz Kopernikusz Egyetem régészeti intézetében konzerválják, majd a helyszínen nyíló új kiállítótérben mutatják be.

A 13. század Kopernikusz ház udvarán

A lengyelországi Toruńban a Kopernikusz ház udvarán ásatásokat végző régészek figyelemre méltó felfedezést tettek. A 13. századból származó faszerkezetekre bukkantak. Ezek a város legrégebbi építményei közé tartoznak. Az eddig ismeretlen faszerkezetek egy jövőbeli állandó kiállítás részét képezik majd.

A Kopernikusz ház a gótikus építészet figyelemre méltó példája. Történetileg a Kopernikusz családhoz kötődik. Sok történész úgy véli, hogy ez a ház a lengyel csillagász, Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) szülőháza. Jelenleg az épület múzeumként működik. A kiállítás a híres csillagász életét és eredményeit mutatja be.

Leszek Kucharski régész szerint a feltárt faépítmények méretük és kiváló konzerváltságuk miatt teljesen egyedülállóak. Toruńról sokaknak a tégla jut eszébe. A legkorábbi házak azonban fából készültek. Az, hogy ezek az emlékek nem pusztultak el a későbbi téglaépítkezések során, egyszerre szerencse és fontos jelzés. Arról árulkodik, hogyan használták a városnak ezt a részét a legkorábbi időkben.

Kopernikusz ház és a lassan mozduló gerendák

„A gerendák eltávolítása lassan halad. Az északnyugati sarok az ásatási területen kívül van, és ezeket a gerendákat ki kell húznunk. Nem akarjuk kivágni őket, így megmaradnak és rekonstruálhatók lesznek” – mondta Leszek Kucharski a Nauka w Polsce című lapnak.

A régész hangsúlyozta, hogy a gerendák kiváló állapotban vannak. A dendrokronológiai vizsgálatokhoz szükséges minták kivágása ezért is komoly munka. „Valószínűleg fenyőfáról van szó, de várjuk a szakértői megerősítést” – tette hozzá.

A fal túloldalán folytatódik a történet

A faház emlékeinek jelentős része a Kopernikusz házat körülvevő fal másik oldalán fekszik. „Ezek Toruń abszolút kezdetei, nem könyvekből vagy történetekből, hanem az életből, ahogyan az volt. Ez egy lenyűgöző pillanat számunkra” – fogalmazott Kucharski.

A kiemelt elemeket a Nikolausz Kopernikusz Egyetem Régészeti Intézetében fogják konzerválni. „Ezek aztán egy új kiállítás részeként kerülnek vissza ugyanarra a helyre. A konzerválási folyamat legalább egy évig fog tartani. Minden vizet el kell távolítani a fából, és speciális reagensekkel kell pótolni, de erről a szakértők a megfelelő időben tudnak majd nyilatkozni” – mondta.

A városi ásatás ára

A felfedezett fafalak egyike a Kopernikusz házat övező jelenlegi fal alatt húzódik, és a szabadban folytatódik. „Nem mehetünk tovább, mert fennáll a fal összeomlásának kockázata. Ezek a negatívumai a városokban végzett ásatásoknak, ahol a hely és az épületek korlátoznak minket” – mondta Kucharski novemberben.

„Ez a lelet igazi csemege, hiszen minden ide érkező szakértő hangsúlyozza, hogy Toruńban még soha nem láttak ilyen jól megőrzött és ilyen magas fából készült falat ebből a korszakból. A másik kiemelkedő dolog a vonzereje. A sarok gyönyörű és jól megőrzött. Ritkán van lehetőség eredeti középkori faszerkezeteket látni. Ez nem egy hamis rekonstrukció. A konzerválás után ezek az elemek még több generáció számára megtekinthetők lesznek” – tette hozzá.

Kik lakhatták, és mit jelent a lelet Toruń számára

A Visztula partján fekvő Toruń Lengyelország legrégebbi városai közé tartozik, eredete a 8. századra nyúlik vissza. A város 1233-ban, a Német Lovagrend uralma alatt jelentősen megnőtt. Kucharski szerint a nemrég felfedezett faépítmény a legkorábbi ilyen jellegű építmény. Úgy vélik, hogy a Német Lovagrendhez kötődő telepesek lakhatták ezt a házat.

„A régi Toruńból származó német lovagok kezdték el fejleszteni ezt a területet azzal, hogy a kezdeti telepeseket hozták ide, amit ma Óvárosként ismerünk. Az építmény egy házikóra hasonlít a hozzá tartozó tanyával” – jegyezte meg Kucharski. Az elkövetkező napokban az építményeket gondosan lebontják és biztosítják, mielőtt konzerválásra küldik. A folyamat akár három évig is eltarthat.

Kopernikusz ház és a stabilizálás kényszere

A régészeket a szűk munkaterület és az omlásveszély is korlátozza. Michał Kłosiński, a Kopernikusz ház kurátora szerint a csapat további finanszírozást kérne a várostól és a kulturális tárcától, hogy kezelni tudják a kockázatokat. A munkálatok jelenleg szükséghelyzetben zajlanak. A bérház falán repedés jelent meg, a talaj pedig megsüllyedt. Ez azonnali, költséges beavatkozást igényel. A falat és a melléképületet betonalappal kell stabilizálni.

Kłosiński hangsúlyozta, hogy az épület összeomlása elfogadhatatlan. A stabilizálás után a fal és a bérház fala között új kiállítótér nyílhat. Itt a helyszínen talált, ritka faszerkezeteket a megtalálás helyén mutatnák be.

Két évszázadnyi ugrás a telek múltjában

A lelet jelentőségét Kłosiński így foglalta össze: a telek és a Kopernikusz családhoz köthető ház ismert története 1462–1480 közé esik, a most feltárt rétegek viszont „két évszázaddal lejjebb” visznek.

A faszerkezetek bemutatása segít teljesebb képet adni a telekről, a házról és Toruńnak erről a részéről. A melléképület pincéjében 1972-ben prof. Jadwiga Chudziakowa vezetett kutatást. Később 1999-ben és 2004-ben régészeti megfigyelések is történtek. A mostani feltárás azonban olyan elemeket hozott felszínre, amelyek ritkán maradnak meg városi környezetben, ilyen állapotban és ilyen magasságban.