Nyolcvan ellopott ókori műkincset szerzett vissza Irak
Több mint nyolcvan, az elmúlt évtizedek konfliktusai során ellopott és külföldre csempészett ókori műkincset kapott vissza az iraki állam. A most visszaszerzett leletek annak a kiterjedt nemzetközi programnak a részét képezik, amely a 2003-as invázió és az Iszlám Állam uralma alatt kifosztott mezopotámiai kulturális örökség megmentését célozza.
- Az iraki igazságügyi minisztérium bejelentése szerint több mint nyolcvan, korábban külföldre csempészett régészeti leletet szolgáltattak vissza az országnak.
- A közel-keleti állam évtizedek óta küzd a kulturális örökségét érintő fosztogatások ellen, amelyek a 2003-as invázió és az Iszlám Állam térnyerése idején érték el tetőpontjukat.
- A diplomáciai és jogi erőfeszítések révén az elmúlt években már több tízezer műtárgy, köztük egy 3500 éves Gilgames-tábla is visszakerült Bagdadba.
A minisztérium külföldi követelések kezeléséért felelős igazgatósága a külügyminisztériummal és a washingtoni iraki nagykövetséggel összehangolva folytatja a nemzetközi műkincspiacon felbukkanó iraki leletek azonosítását és visszaperlését.
A mostani eredmény egy hosszú távú stratégia része, amely a több évtizedes régészeti fosztogatások során elveszített kulturális javak felkutatására irányul. Az illegális műkereskedelem elleni küzdelem során a hatóságok a lefoglalások mellett a nemzetközi rendvédelmi szervekkel is szorosan együttműködnek, hogy az illegális csatornákon vándorló, sokszor több országon és gyűjteményen átutaztatott tárgyak eredetét kétséget kizáróan bizonyítsák és biztosítsák a repatriálást.
A közel-keleti ország történelmi emlékeinek kifosztása több hullámban zajlott, amelyek közül a 2003-as iraki inváziót követő káosz okozta a leglátványosabb veszteségeket. Matthew Bogdanos nyomozó az American Journal of Archaeology című folyóiratban 2005-ben közzétett jelentésében tizennégy-tizenötezerre becsülte a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeumból ellopott műtárgyak, köztük pecséthengerek és szobrok számát, cáfolva a korábbi, mintegy százhetvenezer eltűnt leletről szóló korai becsléseket. Bizonyos felbecsülhetetlen értékű kincsek, mint például a Nimrud-kincs, megmenekültek.
A The Irish Times 2003-as tudósítása szerint ezeket még az 1991-es öbölháború előtt rejtették el az iraki jegybank elárasztott pincerendszerében. A múzeumi veszteségeknél azonban jóval súlyosabb kárt okozott a régészeti lelőhelyek szisztematikus rablása. Elizabeth C. Stone régész az Antiquity folyóiratban 2008-ban publikált műholdas vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a dél-iraki ásatási helyszínekről több százezer tárgy kerülhetett a feketepiacra abban az időszakban.
A kulturális javak pusztításának és elrablásának következő súlyos időszaka az Iszlám Állam 2014 és 2017 közötti terjeszkedéséhez köthető, amint azt a Reuters hírügynökség korábbi jelentései is rögzítették. A terrorszervezet uralma alatt a műkincscsempészet a finanszírozás egyik fontos eszközévé vált, a nem eladható vagy ideológiailag kifogásolt emlékeket pedig módszeresen megsemmisítették.
Ez is érdekelhet
Az elszenvedett veszteségek ellenére Bagdad az elmúlt években jelentős sikereket ért el a visszaszolgáltatás terén. Az Associated Press 2021 augusztusában arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és más nemzetek több mint tizenhétezer műtárgyat adtak vissza az iraki kulturális tárcának, majd 2024 júliusában a Reuters dokumentált egy újabb jelentős, nemzetközi együttműködéssel hazajuttatott leletegyüttest.
A legismertebb visszaszerzett műtárgy a mintegy 3500 éves Gilgames-tábla, az ősi eposz egyik ékírásos töredéke. Az amerikai hatóságok által 2019-ben lefoglalt, majd bírósági döntés után 2021 végén Bagdadban ismét kiállított agyagtábla útja jól példázza az eljárások bonyolultságát. Az Annual Review of Anthropology folyóirat 2018-as elemzése szerint a kifosztott javak hazaszállítását és a további rablások megakadályozását továbbra is nehezíti az erőforrások hiánya, az egyenetlen jogalkalmazás, valamint a nemzetközi műkincspiacon tapasztalható folyamatos kereslet.
