Részben leomlott egy középkori spanyol palota homlokzata
Súlyos károkat szenvedett a tizenötödik században épült spanyolországi Hurtado de Mendoza-palota, miután a folyóra néző homlokzatának jelentős része kedd reggel leomlott. Ahogy az El País napilap beszámolt róla, a kulturális örökségvédelmi szempontból kiemelkedő almazáni műemlék részleges pusztulása egyértelműen rávilágít a vidéki történelmi épületek megóvásának rendszerszintű hiányosságaira.
- Súlyosan károsodott a tizenötödik században épült almazáni Hurtado de Mendoza-palota, miután a Duero folyóra néző gótikus homlokzatának jelentős része kedd reggel leomlott.
- A spanyolországi Soria tartomány egyik legjelentősebb műemléképületének pusztulása miatt a helyi hatóságok lezárták a környező utakat a további omlásveszély elhárításáig.
- A helyi városvezetés szerint a tragédia megelőzhető lett volna, az eset ismét rámutat a spanyolországi vidéki kulturális örökség megóvásának rendszerszintű hiányosságaira.
A Soria tartományban található Almazán központjában álló palota középső része a reggeli órákban omlott be. A katasztrófa következtében a Duero folyóra néző homlokzat mintegy harmada megsemmisült, magával rántva az épület legfőbb építészeti értékének számító felső gótikus galéria tizenegy ívéből ötöt.
A lezuhanó többtonnányi kő és faanyag a meredek hegyoldalon keresztül a folyóparti útra zuhant. Jesús Cedazo polgármester tájékoztatása alapján a hatóságok azonnal lezárták a CL-116A jelzésű utat, amely a további omlásveszély elhárításáig és a romok eltakarításáig járhatatlan marad a közúti forgalom számára.
A Hurtado de Mendoza-palota a tizenötödik század végén, a gótika és a korai reneszánsz átmenetének idején épült a korabeli spanyol nemesség egyik legbefolyásosabb családjának megrendelésére. Az épület nem csupán építészeti szempontból számít Almazán legjelentősebb történelmi emlékének, hanem komoly politikai jelentőséggel is bír.
A palota falai között a spanyol történelem több meghatározó alakja megfordult az évszázadok során, köztük a Katolikus Királyok, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd is. Az építményt a spanyol állam 1991-ben kiemelt kulturális értékké, úgynevezett kulturális érdekű javakká nyilvánította.
A szigorú műemléki védelem ellenére az épület állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott, a mostani omlás pedig a helyi vezetés szerint teljesen előre látható volt. Bár a palota magántulajdonban van, a tulajdonosok megbízott építésze és az állami örökségvédelmi hivatal is évek óta nyomon követte az állagromlást.
Az épület egy részén 2011-ben végeztek ugyan állagmegóvási munkálatokat, a teljes komplexum stabilitását garantáló átfogó beavatkozások elmaradtak. A városvezetés az elmúlt időszakban többször is sürgette a szükséges restaurációs lépéseket, azonban az adminisztratív akadályok miatt érdemi előrelépés nem történt.
Ez is érdekelhet
Az almazáni eset nem egyedülálló jelenség, sokkal inkább tünete a spanyolországi műemlékvédelem jelenlegi válságának. A történelmi épületek, különösen az elnéptelenedő vidéki régiókban, a megfelelő finanszírozás és karbantartás hiánya miatt gyakran esnek áldozatul az intézményi tehetetlenségnek.
Ezt a tendenciát igazolja az is, hogy idén januárban a valladolidi Muriel de Zapardiel településen egy felbecsülhetetlen értékű mudéjar stílusú templomapszis omlott össze hasonló okokból. Az örökségvédelmi hatóságok és a tulajdonosok jelenleg a helyszínen mérik fel az önkormányzat szerint helyrehozhatatlan károkat.
