2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Bocsánatkérést várnak a spanyoloktól a mórok

2009. április 14. 11:41 Times Online

Az európai etnikai tisztogatás egyik első, és egyben legbrutálisabb fejezete volt, amikor 1609-ben kiűzték a mórokat Spanyolország területéről - vélik az eseménnyel foglalkozó történészek és értelmiségiek, akik szerint nem csoda, hogy a spanyolok ma nem szívesen elevenítik fel az akkor történteket.

Négyszáz éve annak, hogy III. Fülöp spanyol uralkodó utasítására 300 ezer spanyol moriszkót, azaz kikeresztelkedett muszlimot űztek ki az országból. Az ezután következő öt év során több száz ember halt meg a menekülés közben, amikor a spanyol inkvizíció vezényletével elűzték őket otthonaikból.

Ezen dátumra így érthető okokból hivatalosan senki nem emlékezik idén, bár az egykori eseményekre kiállítások, konferenciák és tudományos viták sorozata próbálja majd meg felhívni a figyelmet. Az évforduló kapcsán a spanyol lapok jelentős lépésnek tartják, hogy José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök találkozott török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal, akivel a nyugat és az iszlám országok között hidat építő társulás alapokmányát írták alá.

Egyes muszlim írók, illetve spanyol és marokkói értelmiségiek azonban amellett érvelnek, hogy a spanyoloknak hivatalosan is bocsánatot kéne kérniük az egykori események miatt. Juan Goytisolo spanyol író szerint „a spanyol illetékesek és a tudományos élet a csend erődjébe menekülnek a kérdés elől”, amely szerinte „az első modern kori európai etnikai tisztogatás volt”.

A kérdés egyben rávilágít az ország egyik legproblémásabb múltértelmezési kérdésére, azaz a mór vagy muszlim múlthoz fűződő kapcsolatra. A 8. századi hódítás után ugyanis évszázadokig mór kézen volt az ország, míg a katolikus uralkodók a reconquista után 1492-ben győzelmet ültek új országukban. A fennhatóságuk alatt maradt több százezer muszlimot kikeresztelkedésre kényszerítették, ám sokan továbbra is megőrizték korábbi hagyományaikat.

A protestáns Hollandia ellen vívott háború kudarca után aztán III. Fülöp 1609. április 9-én írta alá azt a dekrétumot, amely a kikeresztelkedettek kiűzéséről határozott: az uralkodó reményei szerint ez országa egységét erősíthette volna. A történészek mára azonban egyetértenek abban, hogy ez a lépés csak meggyengítette a társadalmat, főként gazdaságilag, amelynek súlyos politikai következményei is lettek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár