Restaurálják Eretria ókori római fürdőkomplexumát
Megkezdődik az ókori római fürdőkomplexum maradványainak átfogó restaurálása és bemutathatóvá tétele a görögországi Eretria régészeti területén. A fejlesztésről és a műemlékvédelmi beavatkozásokról a görög Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos tájékoztatás szerint a projekt keretében a külföldi régészek által korábban feltárt épületegyüttest egy nagyobb kiterjedésű, egységes régészeti parkká alakítják, hogy szakszerűen megóvják a sérülékeny ókori struktúrákat.
- Átfogó felújításon esik át a görögországi Eretriában feltárt ókori római fürdőkomplexum.
- A Kr. u. 2. és 3. század között épült létesítményt svájci régészek tárták fel.
- A projekt célja a mozaikpadlók és fűtésrendszerek megóvása, valamint a terület bemutathatóvá tétele.
Lína Mendóni görög kulturális miniszter közleménye alapján az eretriai régészeti terület Évia szigetének legjelentősebb ókori emlékhelye. A minisztérium célja, hogy a római fürdőkomplexum restaurálásával egy összefüggő és látogatható műemléki hálózatot hozzanak létre. A munkálatok egy szélesebb regionális fejlesztési program részeként valósulnak meg a helyi régészeti felügyelőség irányításával. A tervek kidolgozásában a Görögországi Svájci Régészeti Iskola szakemberei is részt vettek, akik a huszadik század hatvanas éveitől kezdve folytatnak ásatásokat a térségben. A beruházás során kiemelt figyelmet fordítanak a hitelesség megőrzésére és az új védőelemek diszkrét integrálására.
A mintegy négyszáz négyzetméter alapterületű, nyilvános fürdőként funkcionáló létesítményt 2009 és 2014 között hozták felszínre a svájci kutatók. Az akropolisz déli lejtőjén elterülő épületegyüttes a Kr. u. 2. és 3. század közötti időszakban épült. Az ásatási eredmények rávilágítottak a késő római kori városfejlődés sajátosságaira, amikor az egykor kiterjedt település fokozatosan a fellegvár lábához húzódott vissza.
A fürdő egy sűrűn beépített ókori városrészben fekszik, közvetlen szomszédságában található a császárkultusznak szentelt Szebaszteion, a Mozaikok háza, valamint a Panathénaia-amforák negyede. A fürdő északi oldalán a régészek egy korábbi, a késő hellénisztikus vagy kora császárkori időszakból származó, kupolás fürdő maradványait is azonosították, ami a terület hosszú távú közösségi funkcióját bizonyítja.
A feltárt épület szerkezete hűen tükrözi a klasszikus római fürdőépítészet jól ismert térszervezési elveit. A látogatók egy előcsarnokon keresztül léphettek be a tágas öltözőbe, amelyet kőpadokkal és díszes mozaikpadlóval láttak el. Ezt követte a hideg vizes medencével rendelkező frigidarium, majd a padlófűtéssel melegített helyiségek sora, a tepidarium, a laconicum és végül a forró vizes medencéket magában foglaló caldarium. Az öltöző mellett egy kisebb, oszlopos udvar terült el, amely a pihenést és a társadalmi érintkezést szolgálta. Az üzemeltetéshez szükséges hőt a komplexum északi oldalán feltárt nagyméretű kemencék biztosították.
Ez is érdekelhet
A most meginduló műemlékvédelmi beavatkozások elsősorban a sérülékeny építészeti elemek konzerválását szolgálják. A tervek között szerepel a fürdő helyiségeit elválasztó falak eredeti elemekből történő részleges helyreállítása, valamint az öltöző márványpadjainak részbeni újjáépítése. A szakemberek állandó védőburkolattal látják el az előcsarnok téglaaljzatát, és speciális eljárásokkal stabilizálják a fűtött termek megmaradt padlózatát, illetve a padlófűtés oszlopait. A munkálatok célja, hogy a komplexum alaprajza és működési elve könnyen értelmezhetővé váljon a jövőbeli látogatók számára, miközben a szerkezetek védve maradnak az időjárás viszontagságaitól.
A Kr. e. 1. évezred során Eretria az égei térség egyik legbefolyásosabb kereskedővárosa volt, amely jelentős szerepet játszott a görög gyarmatosításban is. Bár a perzsa háborúk idején, Kr. e. 490-ben a várost lerombolták, később újjáépült, és a hellénisztikus korban is fontos kulturális központ maradt. A római hódítás után a település elveszítette korábbi politikai függetlenségét, azonban a császárkor első évszázadaiban viszonylagos gazdasági stabilitást élvezett. A most felújításra kerülő fürdőkomplexum ebből a kései virágkorból származik, amikor a birodalmi elit a provinciális városokban is igyekezett meghonosítani a római életmód alapvető intézményeit.
