Hatalmas római kőfeliratot találtak egy spanyolországi ókori fürdőben

Egy rendkívül ritka, monumentális méretű római kőfelirat darabjára bukkantak régészek a délkelet-spanyolországi Fortuna ókori fürdőjében. A szokatlanul nagyméretű betűkkel vésett töredék a szakemberek előzetes vizsgálatai szerint feltehetően az első római császár, Augustus uralkodásának idejéből származik.

A mintegy kilencven centiméter hosszú kőtömböt a fürdőkomplexum északi részének tisztításakor, a falmaradványok vizsgálata során azonosították. A leletet egy későbbi építési fázisban másodlagosan használták fel falszerkezeti elemként, így jelenlegi helyzete nem árulja el, hol állhatott az eredeti felirat. A kövön két különböző méretű betűtípus vehető kivehető, amelyek magassága eléri a huszonhárom, illetve a tizenhárom centimétert. A kutatók becslései alapján a teljes, egybefüggő szöveg eredetileg legalább 4,8 méter hosszan húzódhatott az ókori épületegyüttes valamelyik homlokzatán.

A feltárást irányító Gonzalo Matilla, a Murciai Egyetem történésze rámutatott, hogy az Ibériai-félszigeten nagyon kevés hasonló méretű karakterekkel vésett emlék maradt fenn. A betűk szokatlan nagysága egyértelműen arra utal, hogy a feliratot nem egy átlagos síremlékre vagy magánépületre szánták, hanem egy jelentős építészeti környezet jól látható, monumentális eleme volt.

Bár a töredékes szöveg teljes jelentését és a megrendelő személyét egyelőre nem sikerült megfejteni, a stílusjegyek alapján a kutatók a Kr. e. 27 és Kr. u. 14 között uralkodó Augustus császár korára datálják a leletet. A további epigráfiai vizsgálatok deríthetnek majd fényt arra, hogy az alkotás egy jótevőnek állított emléket, vagy egy hivatalos középület átadását örökítette meg.

A jelenlegi ásatási szezon nem csupán a felirat megtalálása miatt bizonyult eredményesnek. A régészek teljesen megtisztították a fő fürdőmedencét, így láthatóvá vált a szerkezet teljes körvonala, miközben a központi épület határait is pontosabban feltérképezték. A murciai regionális kormányzat 150 ezer euróval támogatta a munkálatokat, amely összeg magában foglalja az építészeti maradványok helyreállítását és a terület jövőbeli bemutatásának előkészítését. A feliratos kőtömb kiemelését Catalina Herrero polgármester, Patricio Sánchez regionális kulturális örökségvédelmi igazgató és Juan Manuel Soler kulturális tanácsnok is a helyszínen tekintette meg, mielőtt a leletet a Murciai Régészeti Múzeumba szállították volna konzerválásra.

A Fortuna modern városától néhány kilométerre északra fekvő ókori fürdőkomplexum természetes termálforrások köré épült, amelyek ásványi anyagokban gazdag vize évszázadokon át vonzotta a látogatókat. A területen 1990-ben kezdődtek meg a szisztematikus régészeti kutatások, amelyek elsőként a fürdővendégek szálláshelyeinek vélt épületeket vizsgálták.

A munka 1999-ben vett jelentős fordulatot, amikor a szakemberek sikeresen azonosították magát az ókori hőforrást, és tisztázták annak kapcsolatát a környező római építményekkel. A későbbi ásatások egy összetett architekturális rendszert tártak fel, amely sziklába vájt elemeket, vízvezető csatornákat és medencéket egyaránt magában foglalt.

A lelőhely egyik legfontosabb építészeti eleme egy monumentális nymphaeum, vagyis a forrásvízhez és a vízi nimfákhoz köthető építmény, amely jól mutatja a termálvizek vallási és szimbolikus jelentőségét a római kultúrában. A feltárt struktúrák arról tanúskodnak, hogy a forrás nem csupán gyakorlati célokat szolgált, hanem a fürdőzés rituáléját egy gondosan megtervezett, a természeti környezetet az épített térrel harmonikusan ötvöző szentélykörzetben végezték. Az épületegyüttes legjelentősebb formáját a kora császárkorban nyerte el, de a későbbi átépítések nyomai bizonyítják a helyszín folyamatos, évszázadokon át tartó használatát.

A római fürdőkultúra e kiemelkedő emlékét 2016-ban nyilvánították hivatalosan is kiemelt kulturális jelentőségű örökséggé (Bien de Interés Cultural) Spanyolországban.