Négyszáz éves boszniai pecsétnyomót találtak a kecskeméti régészek
Egy 16–17. század fordulóján készült, a bibliai angyali üdvözletet ábrázoló bronz pecsétnyomót azonosítottak Bács-Kiskun vármegye déli részén a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A múzeum hivatalos tájékoztatása szerint a különleges leletről a belgrádi Történettudományi Intézet bevonásával derítették ki, hogy a mai Boszniai Szerb Köztársaság területén álló dobruni ortodox kolostor egykori tulajdona volt. A kutatók egy magyar–szerb expedíció keretében a tárgy hiteles bronzmásolatát a napokban jelképesen visszajuttatták az eredeti helyszínre.
- Egy 16–17. századi boszniai ortodox pecsétnyomót találtak Bács-Kiskun vármegyében.
- A tárgy a dobruni Gyümölcsoltó Boldogasszony-kolostorból származik.
- A kecskeméti múzeum kutatói a lelet bronzmásolatát visszajuttatták a boszniai kegyhelyre.
A páratlan tárgyi emléket egy közösségi régészeti kutatás során találták meg a megye déli felén, a munkálatokat dr. Rosta Szabolcs régész és dr. Pánya István földrajzkutató irányította. A megtalált pecsétnyomó azonosítása nem volt egyszerű feladat, ezért a kecskeméti szakemberek dr. Aleksandar Krstić történész, a belgrádi Történettudományi Intézet munkatársának segítségét kérték. Az elemzések egyértelműen bizonyították, hogy az angyali üdvözlet jelenetét ábrázoló eszköz a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt dobruni kolostor hivatalos pecsétnyomója volt nagyjából négyszáz évvel ezelőtt, a török hódoltság időszakában.
A Rzav folyó völgyében fekvő dobruni kolostor napjainkban is az egyik legfontosabb és leglátogatottabb ortodox kegyhely a régióban. Történelme során - a középkortól az újkorig - az épületegyüttest többször is kifosztották és lerombolták az oszmán csapatok, de a szerzetesközösség a helyi hívek támogatásával mindannyiszor újjáépítette.
Ezeknek a viharos évszázadoknak a következtében a kolostor eredeti középkori műtárgyai szinte kivétel nélkül megsemmisültek vagy eltűntek. A 14. században emelt, értékes freskókkal díszített templomuk jelentős része ráadásul a második világháború harcaiban is súlyos károkat szenvedett, így a magyarországi lelet váratlan felbukkanása felbecsülhetetlen értékkel bír a kegyhely történeti emlékezete szempontjából.
Az eredeti műtárgy fontosságára tekintettel a magyar kutatók szerb kollégáik közvetítésével felvették a kapcsolatot a dobruni szerzetesekkel, és felajánlották a pecsétnyomó egy hiteles másolatának átadását. A 2026. október közepén megszervezett tudományos expedíció során egy 19 fős, magyar és szerb kutatókból álló küldöttség látogatott el a boszniai helyszínre.
A delegációt Kalisztrat archimandrita (a kolostor igumenje, azaz apátja) és Mihajlo protoszinkellosz fogadta a műemléktemplomban, ahol átvették a bronzmásolatot, valamint egy díszes, kétnyelvű oklevelet az eseményről. A tervek szerint a tárgymásolatot a kolostor múzeumában állítják ki, egy magyar nyelvű ismertetővel együtt.
Ez is érdekelhet
A dobruni pecsétnyomó magyarországi felbukkanása a 16-17. századi történelmi viszonyok tükrében értelmezhető. A hódoltság korában a török uralom alatt álló balkáni és magyarországi területek között jelentős népmozgás zajlott. A rác (szerb) katonák és kereskedők az Oszmán Birodalom hadseregének kíséretében vagy a törökök elől menekülve nagy számban telepedtek meg a Duna-Tisza közén, magukkal hozva kultúrájukat és egyházi kapcsolataikat.
A pecsétnyomó vélhetően egy szerzetes, egy egyházi elöljáró, vagy egy zsákmányoló katona révén került a Bácska és a Kiskunság térségébe, ahol végül évszázadokra a földbe süllyedt.
