Havi egy óra múzeumlátogatás mérhetően javítja az egészséget
A havi rendszerességű, legalább egy órán át tartó múzeumlátogatás az egészséges táplálkozáshoz vagy a testmozgáshoz hasonlóan hozzájárul a mentális és fizikai jólléthez. A megállapításokat az Art Fund által megrendelt és a University College London bevonásával készített jelentés ismerteti. A dokumentum arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredeti műalkotások megtekintése hosszú távon a demencia és a magány kockázatát is mérsékli.
- A University College London kutatói a kulturális részvétel egészségügyi hatásait vizsgálták.
- A havi hatvan perces művészetfogyasztás jelentősen csökkenti a stresszhormonok szintjét és a depressziót.
- A brit felnőttek csaknem kilencven százaléka jelenleg nem éri el ezt az időkeretet.
Az Art Fund brit jótékonysági szervezet felkérésére Daisy Fancourt, a University College London pszichobiológus professzora vizsgálta meg az egészség és a kulturális részvétel kapcsolatát. A publikált jelentés bevezeti az ajánlott művészeti adag fogalmát, amely havonta legalább hatvan percnyi aktív múzeumi vagy galériai tartózkodást irányoz elő. A szerzők ezt a mennyiséget a napi tízezer lépéshez vagy a rendszeres zöldségfogyasztáshoz hasonló közegészségügyi ajánlásként javasolják bevezetni. A szakemberek szerint a rendszeres művészetfogyasztás ugyanolyan fontos prevenciós eszköz lehet a modern életvitelben, mint a fizikai aktivitás.
A kutatás részeként egy kétezer fős felnőtt mintán végzett felmérés rámutatott arra, hogy a brit társadalom többsége jelenleg nem használja ki ezeket a lehetőségeket. Az adatok alapján a válaszadók 89 százaléka nem éri el a javasolt havi egy órás küszöböt, ami országos szinten megközelítőleg 49,5 millió embert jelent. A felmérés rávilágított a kulturális tevékenységek élettani hatásaival kapcsolatos általános tájékozatlanságra is. A megkérdezettek mindössze 17 százaléka van tisztában a múzeumlátogatás mentális egészségre gyakorolt kedvező hatásaival, míg a fizikai előnyöket csupán 7 százalékuk ismeri fel.
A jelentés számos tudományos bizonyítékot gyűjtött össze a művészeti élmények biológiai és pszichológiai hatásairól. Az Art Fund által bemutatott fiziológiai vizsgálatok igazolják, hogy egy eredeti műalkotás galériában történő közvetlen megfigyelése 22 százalékkal nagyobb mértékben csökkenti a stresszért felelős kortizolszintet, mint egy reprodukció megtekintése. A kutatók megállapították, hogy a rendszeres múzeum- és galérialátogatás a következő tíz év során csaknem a felére csökkentheti a depresszió kialakulásának kockázatát. Az idősebb korosztály esetében a kulturális programokon való aktív részvétel 32 százalékkal mérsékli az elszigetelődés és a magány érzésének esélyét a passzívabb életmódot folytatókhoz képest.
A kulturális részvétel a betegségektől mentes, funkcionálisan aktív életszakasz meghosszabbításához is hozzájárul. A kutatási adatok alapján a nyolcvanadik életévüket betöltő, művészeti tevékenységekben soha nem részt vevő idősek 1,3-szor nagyobb valószínűséggel válnak fizikailag törékennyé. A kulturálisan aktív személyek esetében a következő tizennégy év során 31 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázatot figyeltek meg. A jelentés készítői hangsúlyozzák, hogy ezeket az eredményeket a demográfiai jellemzők, a jövedelmi viszonyok, valamint az alapvető egészségi állapot figyelembevételével kell értelmezni.
Ez is érdekelhet
A múzeumok társadalmi funkciója jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évszázadok során. A kora újkorban a gyűjtemények még az uralkodók és az arisztokrácia zárt csodakamráiként működtek, amelyek a kiváltságos rétegek státuszszimbólumait jelentették. A felvilágosodás és a 19. század folyamán megnyíló nagy nemzeti közgyűjtemények, mint a British Museum vagy a párizsi Louvre, már a szélesebb polgárság oktatását és kulturális felemelését tűzték ki célul. A kortárs orvostudományi és pszichológiai kutatások ezt a szerepkört bővítik tovább, amikor a kiállítótereket a passzív befogadás helyszíneiből az aktív egészségmegőrzés és a mentális rehabilitáció színtereivé emelik.
A művészet és a gyógyítás összekapcsolása történelmi távlatokban nem számít teljesen új gondolatnak, hiszen a klasszikus ókorban a színházi katarzisnak is tisztító, terápiás erőt tulajdonítottak. A modern művészetterápia azonban csak a 20. század közepén, a második világháborús veteránok pszichiátriai kezelése során intézményesült önálló tudományágként. Az angolszász világban az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebbé vált a társadalmi receptírás gyakorlata, amelynek keretében az orvosok gyógyszerek helyett kulturális programokat javasolnak a betegeknek. Az Art Fund és a londoni kutatók jelenlegi javaslata ezt a módszert kívánja kiterjeszteni a teljes lakosságra, a mindennapi prevenció szerves részévé téve a múzeumlátogatást.
