Adventi vásár nyílik az egykori Habsburg-kastélyban, Schloss Hofban

November 14-től december 20-ig, kizárólag hétvégéken tart nyitva az adventi vásár és az ahhoz kapcsolódó ünnepi programsorozat a szlovák határ közelében, Alsó-Ausztriában található Schloss Hof kastélyában. A szervezők hivatalos tájékoztatója szerint az egykori császári rezidencián kézműves vásár, fényinstallációk, zenei koncertek és tematikus történelmi kiállítások várják a közönséget. A helyszín Bécsből és Pozsonyból is megközelíthető a rendezvény idején közlekedő transzferbuszok segítségével.

Az eseménysorozat központja az árkádos udvar, ahol mintegy nyolcvan kiállító árusítja a kézműves termékeket, a hagyományos karácsonyi ételeket és a forró italokat. A vásár fókuszában a helyi gasztronómia és a hagyományos dizájn áll: a kínálatban megtalálhatóak a szájjal fújt üvegdíszek, a kovácsoltvas lámpások és a kézműves ékszerek.

A kastély pálmaházai, az egykori istálló, valamint a hét teraszon elterülő barokk kert ebben az időszakban ünnepi díszkivilágítást kap, amelyet egy óriási karácsonyfa és a mesebeli tökhintó installációja tesz teljessé. A zenei aláfestésről a helyszínen fúvószenekar gondoskodik, december 6-án a Bécsi Filharmonikusok, december 8-án pedig a Varga Quartett Wien zenészei adnak ünnepi koncertet.

A vásári programot egy időszaki történelmi kiállítás egészíti ki a kastély lakosztályaiban, amely a "Mindjárt itt a szenteste – Mitől lesz a karácsony az év legszebb ünnepe?" címet viseli. A tárlat a 18. és 19. századi adventi készülődés fázisait és a karácsonyi játékok történetét mutatja be a közönségnek délelőtt 10 és délután 16 óra között.

A magyar látogatók számára a szervezők minden szombaton 16:30-kor, december 6-án pedig két időpontban is magyar nyelvű tárlatvezetést biztosítanak a kastély épületében. A gyermekek számára interaktív foglalkozásokat tartanak, ahol mézeskalácsot díszíthetnek, karácsonyi postát küldhetnek, illetve bábszínházi és zenei előadásokon vehetnek részt. Január elején a program egy lovas kaszkadőrprodukcióval zárul, amely a szabad idomítást, az akrobatikát és a tűzeffekteket ötvözi.

A karácsonyi ünneplés a barokk kor arisztokráciája és a közemberek számára is elsősorban a templomi istentiszteletekhez, nem pedig a szűk családi körhöz kapcsolódott. A 18. század elején még ismeretlen volt a karácsonyfa állításának szokása; a közösségi események középpontjában a betlehemes játékok és a misék álltak, amelyeket népszerű operarészletekkel tettek vonzóbbá.

A mai értelemben vett adventi vásárok eredete is ehhez az időszakhoz köthető, amikor a templomok bejáratainál felállított bódékban betlehemi figurákat, diót, almát és apróbb játékokat kezdtek árulni a hívőknek. Az ünnephez ekkoriban még számos olyan népi babona is társult, mint az ólomöntés vagy a lányok jövendőmondó cipődobálása.

A karácsony privát, szűk családi körben történő megünneplésének szokása és a karácsonyfa-állítás csak a 19. század elején, a Biedermeier korszakban terjedt el a Habsburg Birodalom területén, elsősorban a protestáns országok mintájára. A bécsi udvarban az első karácsonyfát 1816-ban állították fel Henriette von Nassau-Weilburg, Károly főherceg (a napóleoni háborúk egyik legfontosabb osztrák hadvezére) felesége kezdeményezésére.

A források szerint a díszes fenyő látványa annyira megtetszett I. Ferenc osztrák császárnak, hogy azonnal elrendelte a karácsonyfa-állítás bevezetését a Hofburgban is, ami gyorsan mintául szolgált a nemesség és a polgárság számára. A gyermekek Mikulás-napi (december 5–6.) megajándékozása ugyanakkor jóval régebbi hagyományra tekint vissza, amelyet a Habsburgok évszázadokon át gyakoroltak a bécsi Szent Miklós kolostor meglátogatásával.

Schloss Hof hatalmas birtokát és kastélyát eredetileg a 18. század elején vásárolta meg és építtette át Savoyai Jenő herceg, a zentai csata (1697) győztes hadvezére és az osztrák haderő legsikeresebb reformátora. A hadvezér a Johann Lukas von Hildebrandt által tervezett grandiózus rezidenciát elsősorban reprezentatív vadászkastélyként használta. Savoyai Jenő 1736-os halála után a vagyont az örökösei gyorsan felélték, a birtokot pedig eladásra bocsátották.

A kastélyt 1755-ben Mária Terézia királynő vásárolta meg férje, Lotaringiai Ferenc István császár számára. A komplexum ezt követően több átalakításon is átesett, és egészen a Monarchia bukásáig a Habsburg-család birtokában maradt, napjainkban pedig az osztrák állam egyik legfontosabb kulturális és turisztikai emlékhelyeként működik.