Példátlan kegyetlenséggel zajlott Kongó belga gyarmatosítása

Tabu és titkosítás

Miután a király lemondott Kongóról, katonai segédjének kijelentette: „Átadom nekik Kongót, de nincs joguk megtudni, hogy mit tettem ott.” Ennek a szemléletnek a jegyében a kérdést érintő állami iratokat megsemmisítették, vagy titkosan kezelték, ami hozzájárult ahhoz, hogy a belga közvéleményt az elmúlt több mint száz évben az elhallgatás, a történések elbagatellizálása és tabusítása jellemezte.

A kérdés tisztázását az is nehezíti, hogy a rémuralom áldozatai számának tekintetében megoszlik a szakértők véleménye. Adam Hochschild több korabeli becslésre alapozva, valamint Jan Vansina professzor, a Kongó-medence egyik legnagyobb szakértőjének számításaival egyetértve úgy véli, az éhezés, az európaiak és az arab rabszolga-kereskedők által behozott fertőző betegségek (főként az álomkór és a himlő), a katonák által elkövetett gyilkosságok és a csökkenő születési arányszámok következményeként Kongó népessége az 1880 és 1920 közötti négy évtizedben nagyjából a felére csökkent, ami mintegy 10 millió áldozatot jelent.

Búr Gábor Afrika-kutató szerint azonban a korabeli, jelentős népességfogyásról tudósító statisztikák megbízhatatlanok, mivel elsődleges céljuk az adózók összeírása volt, akik persze igyekeztek elkerülni, hogy ilyesfajta listákra felkerüljön a nevük. Guy Vanthemsche, az elismert belga történész is hasonló következtetésre jut. Szerinte sem létezik megbízható forrás arra nézve, hányan éltek a XIX. század végén Afrika középső területein, ráadásul a fent idézett becslését később maga Vansina is kétségbe vonta. Vanthemsche azonban hozzáteszi: azt senki nem vitatja, hogy az áldozatok száma több százezerre, de akár több millióra is rúghatott.

1. Szabad állam, szabad rablás
2. Gyilkosok titkos társasága
3. Tabu és titkosítás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
• Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
• A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
• Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
• Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
• Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten
• A történelmi dezinformációt és a katyni hazugságot vizsgálják Varsóban