Közéleti vita kezdődött Churchill felelősségéről a bengáli éhínségekben

Fotó: Getty Images

A Turner-díjas Helen Cammock Persistence című, negyvenperces mozgóképes alkotása a 17. századi Oliver Cromwell írországi hadjáratát és a lakosság kiéheztetését állítja párhuzamba Winston Churchill második világháborús indiai politikájával.

A műalkotás történelmi állításai ellen Andrew Roberts (Lord Roberts of Belgravia) brit történész és Churchill-életrajzíró vezetésével több mint ötven parlamenti felsőházi tag tiltakozott egy közös levélben. A dokumentum ideológiailag motivált kirohanásnak és nyílt hazugságnak nevezte a gyarmati lakosság szándékos kiéheztetésére vonatkozó vádat. A múzeum vezetősége a művészi kifejezés szabadságára hivatkozva egyelőre helyén hagyta az augusztusig látogatható installációt.

Az alkotó a sajtónak adott nyilatkozatában visszautasította a dokumentarista hitelesség számonkérését. Érvelése szerint a mű célja a múzeumi gyűjteményekben szereplő történelmi személyiségek, valamint a hivatalos emlékezetpolitika által dicsőített és elhallgatott történetek kritikai vizsgálata, párbeszédet generálva a portrék történelmi és jelenkori szerepéről. A londoni National Portrait Gallery hivatalos állásfoglalásában megerősítette, hogy a kortárs művészeti alkotás a szerző személyes reflexióit tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik az intézmény hivatalos álláspontjával.

A közéleti vita középpontjában álló 1943-as bengáli éhínség a Brit Birodalom történetének egyik legsúlyosabb tragédiája volt, amelynek során mintegy hárommillió ember veszítette életét Kelet-Indiában. A katasztrófa okainak és Winston Churchill felelősségének megítélése a történettudományban is folyamatos viták tárgyát képezi. A kritikus történelmi álláspontok szerint a brit háborús kabinet a várható 1942-es japán invázió miatt a hadsereg számára halmozott fel élelmiszertartalékokat, miközben a gyarmatközi készleteket más frontokra irányította át, figyelmen kívül hagyva a helyi rizshiányra figyelmeztető jelentéseket.

A brit miniszterelnök védelmezői ugyanakkor a természeti csapások, az aszály és a helyi adminisztráció közigazgatási hibáinak együttes hatásával magyarázzák a humanitárius katasztrófát. Érvelésük szerint a háborús szállítási nehézségek mellett Churchill nem volt azonnal tisztában a helyzet súlyosságával, a probléma felismerését követően pedig 1943 végén megkezdődtek a segélyezési erőfeszítések, de ekkorra a halálos áldozatok száma már visszafordíthatatlanul megemelkedett.

A londoni múzeumi konfliktus szervesen illeszkedik abba a szélesebb brit kulturális folyamatba, amely a birodalmi múlt és a nemzeti hősök történelmi örökségének dekolonizációs újraértelmezését célozza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Áthelyezték az auschwitzi múzeum emléktábláit
• Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
• Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét
• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Münchenben nyitja első külföldi központját a Jad Vasem
• Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
• Felavatták a roma holokauszt emlékművét Óbudán
• Simone Veil-díjat alapítottak a zsidó kulturális örökségért