Új emléktábla őrzi Zakopanéban a lengyel–magyar összefogás hőseinek emlékét

(Forrás: Facebook / Nemzeti Emlékezet Bizottsága)

A Kuźnice városrészben felavatott emléktábla a 2024 júniusában felállított Tátrai Futárok emlékműve mellett kapott helyet, és annak a 15 állomásból álló emlékútnak lesz a része, amely Árva vidékétől Zakopanén és a Morskie Oko környékén át egészen Szczawnicáig a lengyel-magyar történelem legfontosabb állomásait hivatott bemutatni.

Gerencsér Tibor, Magyarország krakkói főkonzulja hangsúlyozta: a projekt célja felidézni azoknak az embereknek a történetét, akik sokszor az életüket kockáztatva biztosították a kommunikációt a föld alatti mozgalom, illetve az emigrációban működő lengyel vezetés között. A főkonzul később hozzátette: mivel a kommunizmus ideje alatt nem lehetett beszélni a tátrai futárokról, ezért sokszor sem a helyiek, sem a magyar turisták nem ismerik ezeknek a hősöknek az életét. Wojciech Frazik, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze ezeknek a futároknak a szerepét a vörösvértestekéhez hasonlította, kiemelve, hogy nélkülük sem a szükséges információk, sem a parancsok, sem a különböző jelentések nem tudtak volna eljutni az ellenállóktól a felső vezetésig. Zakopane polgármestere, Łukasz Filipowicz hangsúlyozta: az új emléktábla a lengyel-magyar kapcsolatok évszázados múltjára is emlékeztetheti majd a turistákat.

A tátrai futárok kulcsszerepet játszottak a Lengyel Földalatti Állam (Polskie Państwo Podziemne) és a londoni emigráns lengyel kormány közötti összeköttetés fenntartásában. Titkos jelentéseket, parancsokat, pénzt és egyéb fontos küldeményeket juttattak el a Tátrán keresztül Magyarországra, miközben sokszor több ezer embert – köztük katonákat – igyekeztek biztonságban átkísérni a határon. A történészek becslése szerint a tátrai futárszolgálatban legalább 37-en vettek részt, köztük öt nő, a hálózat irányítója pedig a később neves történészként ismertté váló Wacław Felczak volt.

A futárok munkája számos veszéllyel járt, hiszen rendkívül bizalmas dokumentumokat igyekeztek átcsempészni a határon, gyakran hétköznapi tárgyakba rejtve vagy ruhákba varrva. A legismertebb futárok közé tartozott Józef Krzeptowski, akit több mint ötven sikeres Zakopane–Budapest útja miatt a tátrai futárok királyának neveztek. Bár a német megszálló hatóságok jelentős vérdíjat tűztek a fejére, nem tudták elfogni, azonban a háború után az NKVD letartóztatta, majd Szibériába hurcolta.

Az emléktábla Stanisław Marusarz síugrónak és Wacław Felczaknak is emléket állít, ugyanakkor felidézi a futárszolgálat több más tagjának történetét is. Különösen tragikus sors jutott Helena Marusarzównának, a kiváló síelőnek, akit 1940-ben fogtak el, de hiába kínozta napokon keresztül a Gestapo, társait nem árulta el. A fiatal nőt 1941-ben, mindössze 23 éves korában végezték ki, alakja pedig azóta a tátrai futárok bátorságának és önfeláldozásának egyik legismertebb jelképe lett.

A kezdeményezők szerint az emlékút nemcsak a két ország évszázados kapcsolatainak állít emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a lengyel és a magyar látogatók megismerjék azoknak az embereknek a történetét, akik életüket kockáztatva tartották fenn a kapcsolatot a megszállt Lengyelország és Európa szabadabb régiói között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat