Ötvenmillió eurós felújítás indul a firenzei Uffiziban
Példátlan léptékű, ötvenmillió eurós felújítási programot indít a firenzei Uffizi Képtár. A fejlesztés a kiállítóterek modernizációja és az új múzeumi szárnyak megnyitása mellett biztosítja a reneszánsz épületek klímavédelmét.
- A firenzei Uffizi Képtár és a hozzá tartozó történelmi épületegyüttesek ötvenmillió eurós, átfogó korszerűsítésen esnek át a következő két évben.
- A beruházás keretében új kiállítótereket alakítanak ki a Palazzo Pittiben, valamint restaurálják a Boboli-kert tizenhetedik századi amfiteátrumát is.
- A fejlesztés célja az egykori Medici-gyűjtemény modern klímatechnikai védelme és a reneszánsz műemlékek látogatói élményének fejlesztése.
A Simone Verde igazgató által bemutatott beruházás a képtár főépülete mellett kiterjed az Arno folyó túlpartján fekvő Palazzo Pittire és a tizenhatodik századi Boboli-kertre is. A munkálatok során korszerűsítik a légtechnikai rendszereket, amelyek elengedhetetlenek a műtárgyak megfelelő állagmegóvásához. A projekteket felerészt a múzeum jegybevételeiből, felerészt az olasz kulturális minisztérium nagyberuházási alapjából finanszírozzák. A fejlesztések mintegy két évet vesznek igénybe, de a munkálatok egy része, köztük a flamand mesterek három termének restaurálása már a nyáron befejeződött.
A program részeként 2,4 millió eurós költséggel egy új, a gyűjtemény történetét bemutató bevezető kiállítóteret hoznak létre az Uffizi főépületében. Jelentős infrastrukturális bővítést jelent a Palazzo Pitti eddig kihasználatlan, ezer négyzetméteres legfelső emeletének megnyitása, amelyet 4,9 millió euróból alakítanak ki. Ezzel párhuzamosan megújul az egykori császári lakosztályoknak helyet adó Palatinus Galéria világítása is.
A szabadtéri fejlesztések fókuszában a tizenegy hektáros Boboli-kert áll, ahol hárommillió euróból restaurálják az egykori kőbánya helyén kialakított amfiteátrumot és a Neptun-kutat.
A komplexum átfogó modernizációja kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőséggel bír. Az Uffizi épületegyüttesét eredetileg I. Cosimo de' Medici toszkán nagyherceg megbízásából Giorgio Vasari tervezte 1560-ban, hogy a firenzei magisztrátusok hivatalainak adjon otthont. A Medici-család hamar felismerte az épület adottságait, és a legfelső emeletet saját művészeti gyűjteményük bemutatására kezdték használni.
A későbbi rezidenciává váló Palazzo Pittit I. Cosimo felesége, Toledói Eleonóra vásárolta meg 1549-ben, ő indította el a domboldalban fekvő Boboli-kert kialakítását is, amely az itáliai reneszánsz kertépítészet egyik legelső példája lett.
A mostani beruházás a firenzei műkincsek egyben tartását hivatott szolgálni. A Medici-család utolsó egyenesági leszármazottja, Anna Maria Luisa 1737-ben egy jogi dokumentumban Toszkána államára hagyományozta a kollekciót, azzal a feltétellel, hogy a műtárgyak soha nem hagyhatják el Firenze városát.
A jelenlegi, nagyszabású klímavédelmi és infrastrukturális beavatkozások biztosítják, hogy a világ egyik leglátogatottabb múzeuma a modern környezeti feltételek mellett is képes legyen betölteni ezt az örökségvédelmi funkcióját.
