Ötven éve zajlott le Magyarország legsúlyosabb túszdrámája

Balassagyarmat, az egykori Köztársaság tér a Rákóczi fejedelem út felé nézve. (Fortepan / UVATERV)

Az öt napon át tartó rettegés

Bedők Péter–Halász Tibor: Rosszabb volt, mint 56 – A balassagyarmati túszdráma társadalmi hatásai című tanulmánya az Archívnet 22. évfolyamának 5–6. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva olvasható teljes egészében.

Civitas Fortissima kitüntető címről híres Ipoly-menti város 1973-ban újra országos figyelmet kapott – ezúttal az első magyarországi túszdráma miatt. Balassagyarmat fejlődési lehetőségei 1920 után a határmentiségéből fakadóan fokozatosan beszűkültek. 1950-ben még megyeszékhely rangjától is megfosztották, amelyet a térség egyre növekvő ipari centruma, Salgótarján kapott meg. Habár ezt követően is jelentős közigazgatási intézmények is maradtak Balassagyarmaton (megyei főügyészség és bíróság, fegyház, Határőrség Kerületi Parancsnoksága), valamint a helyi ipar (vágóhíd, szikvízüzem, betonárugyártó üzem, fatömeg-cikkipari üzem, nyomda és vegyesipari üzem) is foglalkoztatott számos aktív keresőt a városban és annak környékén.

Rákóczi fejedelem út, az OTP-lakások építésének első ütemében elkészült 44-es számú ház. (Fortepan / FŐFOTÓ)

A kortársakban még elevenebben élő 1956-os forradalom hétköznapi tapasztalataival is kapcsolatba hozták a tizenhét évvel későbbi történéseket, a túszdráma okozta felfordulást a városban. A forradalom idején az országos eseményekhez hasonlóan Balassagyarmaton is történtek megmozdulások: a helyi vasúti dolgozók ledöntötték a kórházi szovjet emlékművet, valamint több középületről eltávolították a kommunista jelvényeket és jelképeket. Az 1956-os forradalmat követően viszonylagos nyugalom köszöntött a városra, egészen a helyiek mindennapjait felborító 1973. januári történésekig.

Az 1970-es évek elején a fiatalok jelentős része nehezen találta helyét a kisvárosban.  Többek között már Baranyai Antal szociológus is felhívta a figyelmet a balassagyarmati fiatalok esetében előforduló visszáságokra. A „Kisvárosi fiatalok” címen a Népművelési Intézet belső használatára készített 1976-os kiadványban Baranyai Antal által 1972-ben a fiatalok körében készített kérdőíves vizsgálat eredményei szerepeltek, és ezzel kapcsolatban a szociológus megemlítette, hogy:

„A város négyezer fiatalja közül négy–ötszáz, akár családi, akár munkahelyi, akár egyéb problémák miatt, szocializációs nehézségekkel küzd. [...] Az utolsó másfél–két évben több fiatalkorú bandát számolt föl a rendőrség (betörés, sorozatos lopás stb.). Jelentős részben nem a remélhető anyagi haszon szerepelt csak indítékként, hanem egyszerűen az, hogy idejükkel nem tudnak mit kezdeni, s lassan bűnöző társaságokká, galerikké álltak össze. […] Gyarmat az országos listán első helyre került a bűnözésben, ha a fiatalkorú bűnözők számát nézzük, a helyzet még egy fokkal rosszabb. A józan ész azt tanácsolná, hogy a helyi szervek a fiatalság problematikus tíz százalékát a közösségi foglalkozásokra alkalmas intézményekben megpróbálná mintegy ’szociálisan leépíteni’.

Megsegítésére és nem adminisztratív megfékezésre gondolunk. Ehhez a város szórakozási, kulturális lehetőségeinek szaporítására volna szükség, amelyhez egyébként a Népművelési Intézet módszertani és anyagi segítséget adhatna.”

A Balassagyarmaton történt tragikus események ötvenedik évfordulójához közeledve szükséges felhívni a figyelmet, hogy a számos, eddig született értékes mű mellett még mindig maradtak feldolgozatlan források és kevésbé elemzett részletek a túszdráma egész országra kiterjedő utóhatásaival kapcsolatban. A korabeli hírzárlat ellenére a tragikus eseményekről kiszivárgó információk nem csak a helyieket, hanem az egész országot megrázták.

Rákóczi fejedelem út, távolban a Szentháromság-templom. (Fortepan / Gábor Viktor)

A Pintye testvérek a tragikus akciójuk példáját az első modernkori túszdrámáról, a müncheni olimpián 1972. szeptember 5-én történt esetről vették, amikor a palesztin terroristák tizenegy izraeli sportolót ejtettek foglyul. A balassagyarmati túszdráma ügye a korabeli pártelitnek is kellemetlen volt, hiszen a tettesek szülei kiemelt szerepet vállaltak a helyi pártszervezetben, továbbá a fiatalok elsődleges célja a disszidálás volt.

A két testvér, a tizenkilenc éves Pintye András és a tizenhét éves Pintye László a balassagyarmati Geisler Eta Leánykollégiumban 1973. január 7. vasárnap este 22 óra és 12. péntek 12 óra között, öt napon át tartott túszként húsz diáklányt, akik közül időközben nyolcan kiszabadultak. Az akciójuk végrehajtásához a fegyvereket az idősebbik testvér, Pintye András a balassagyarmati laktanyából szerezte (édesapja kulcsának ellopását követően) 1973. január 7-én a délelőtti órákban.

1. Az öt napon át tartó rettegés
2. A túszdráma csúcsán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban