Öt új kötet a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjára

Kunt Gergely társadalomtörténész, a Miskolci Egyetem docense Az Auschwitz-kód (Jaffa Kiadó, 2025) című monográfiájában a korabeli információs káoszt és a társadalmi tudatot elemzi. A kötet magánnaplók, a BBC magyar nyelvű rádióadásai és a hazai sajtó ellenpropagandájának vizsgálatán keresztül arra keresi a választ, hogy a magyar lakosság, beleértve a tájékozottabb rétegeket is, mennyit tudhatott az 1944-es deportálások idején a megsemmisítő táborok, különösen a gázkamrák létezéséről. A szerző rámutat: az egyéni érzékenység és az üldözöttekhez való viszonyulás nagyban befolyásolta a Londonból érkező, figyelmeztető hírek hitelességének megítélését.

Michael Calvin és Naftali Schiff Csoda - Magyar fiúk, akik megmenekültek a gázkamrából (21. Század Kiadó, 2026) című dokumentumkötete az egyetlen ismert, dokumentált esetet dolgozza fel, amikor egy transzport tagjai élve jutottak ki egy megsemmisítő létesítményből. 1944. október 10-én az auschwitzi 11. blokkból 800, Josef Mengele által halálra ítélt, 13 és 17 év közötti fiút vezényeltek a gázkamrába. Közülük ötvenegy magyar fiatal csodával határos módon túlélte az eseményt; a könyv hat túlélő eddig publikálatlan vallomásán keresztül mutatja be megmenekülésük történetét.

A holokausztkutatás egy kevésbé ismert területét, a Bécs környéki ausztriai kényszermunkatáborok világát tárja fel a Magvető Kiadó Tények és Tanúk sorozatában megjelent Írta egy zsidó ember Bécs közelében - Erdős Gáspár mezőtúri deportált naplója, 1944-1945 (Magvető Kiadó, 2026). A kötet a 65 éves korában deportált mezőtúri zsidó polgár precíz, krónikásszerű feljegyzéseit tartalmazza az üzlet bezárásától a szolnoki gyűjtőtáboron és a betonüzemi kényszermunkán át a felszabadulásig és a hazatérésig. A naplót történelmi tanulmányok és a szereplők utóéletét bemutató "ki kicsoda" szakasz egészíti ki.

Ádám István Pál, a Holokauszt Emlékközpont történésze Házmesterek a vészkorszakban (Park Könyvkiadó, 2024) című munkájában mentalitástörténeti megközelítést alkalmaz. A könyv a budapesti házmesterek motivációit, társadalmi helyzetét és a zsidó lakossággal szembeni magatartását – a szemlélődő közönytől az elkövetői szerepen át az embermentésig – vizsgálja az 1944-es év eseményeinek tükrében, kitérve a háború előtti antiszemitizmus és a háború utáni elszámoltatás kérdéseire is.

A Jelenkor Kiadó 2024-ben tette újra elérhetővé Debreczeni József költő-újságíró eredetileg 1950-ben megjelent, Hideg krematórium című naplóregényét. Az 1944-ben Auschwitzba, majd a gross-roseni lágerhálózatba hurcolt, végül a "hideg krematóriumnak" nevezett lágerkórházba került szerző tárgyilagos, szépíthetetlen beszámolója a táborok mindennapi borzalmairól a nemzetközi holokausztirodalom egyik kiemelkedő, több nyelvre lefordított alkotása.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává. A dátumválasztás történelmi alapja, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a kárpátaljai zsidóság gettókba zárása, amely a magyarországi zsidó lakosság szisztematikus megsemmisítésének első, szervezett szakasza volt.

Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően a Sztójay-kormány és az Adolf Eichmann vezette német SS-különítmény példátlan gyorsasággal és brutalitással hajtotta végre a "végső megoldást" (Endlösung). Áprilisban a sárga csillag viselésének kötelezővé tételével és a vidéki zsidóság elkülönítésével megkezdődött a gettósítás, majd 1944. május közepe és július eleje között a magyar csendőrség és közigazgatás aktív közreműködésével mintegy 437 ezer embert deportáltak, túlnyomó többségüket az auschwitz-birkenaui haláltáborba.

A budapesti zsidóság egy része a csillagos házakba, majd a budapesti gettóba, illetve a nemzetközi védelmet élvező "nemzetközi gettóba" kényszerült. Bár Horthy Miklós kormányzó a nemzetközi tiltakozások nyomására júliusban leállította a deportálásokat, az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel után a terror újabb hulláma következett: ezrek estek áldozatul a Duna-parti kivégzéseknek és a nyugati határszélre indított halálmeneteknek.

A mintegy 800 ezer fős, a korabeli Magyarország területén élő zsidó közösségből a holokauszt áldozatainak számát a történészek 500-600 ezer főre becsülik, emellett több tízezer magyarországi roma is a náci faji politika áldozatául esett. Az emléknap nem csupán az áldozatok előtti tisztelgést szolgálja, hanem a történelmi felelősségre és a hasonló tragédiák megelőzésének fontosságára is figyelmeztet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig