Őskori rézbányászat nyomait azonosították a Pireneusok csúcsain
2026. május 6. 07:12
Több mint ötezer éves, rézbányászatra utaló őskori táborhelyet és emberi maradványokat tártak fel a Pireneusok 2235 méteres magasságában található 338-as barlangban – derül ki a Frontiers in Environmental Archaeology folyóirat tanulmányából. A feltárás eredményei alapjaiban cáfolják azt a korábbi tudományos feltételezést, miszerint a magashegyi környezet csupán marginális, átmeneti zóna volt az őskori ember számára.
Fotó: Maria D. Guillén / IPHES-CERCA
Korábban
A Freser-völgyben azonosított barlang bejáratánál egy hat négyzetméteres területen összesen négy különböző korú réteget tártak fel a szakemberek. A legmélyebb, mintegy hatezer éves szintről elszenesedett famaradványok kerültek elő, míg a második és harmadik rétegben huszonhárom tűzrakóhelyet, valamint zúzott, hőhatásnak kitett zöld ásványtöredékeket találtak.
Julia Montes-Landa, a Granadai Egyetem kutatója a Phys.org-nak rámutatott: a malachitra hasonlító ásványdarabokat szándékosan égették el a réz kinyerése céljából, ami egyértelműen egy korai magashegyi bányásztábor működésére utal. A szénizotópos kormeghatározás alapján a harmadik réteg tűzrakóhelyei 5500–4000 évesek, míg a második rétegéi hozzávetőleg 3000 évesek.
A régészeti anyag nagy sűrűsége és a tűzrakóhelyek egymásra épülése Carlos Tornero, a Katalán Humán Paleoökológiai és Társadalom-evolúciós Intézet (IPHES) professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint azt bizonyítja, hogy az őskori csoportok generációkon keresztül, rendszeresen visszatértek a barlangba. Az ásványok feldolgozása mellett a harmadik rétegből egy körülbelül tizenegy éves gyermek ujjcsontja és tejfoga is előkerült, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a barlang mélyebb, még feltáratlan részei temetkezési helyként is szolgálhattak. A második rétegben talált ékszerek – egy tengeri kagylóból és egy barnamedve fogából faragott medál – a Kr. e. 2. évezred körüli időszakból származnak, és a tágabb régió közösségeivel való kulturális kapcsolatokat, illetve a helyi hegyi környezethez fűződő szimbolikus viszonyt mutatják.
A barlang feltárása fordulópontot jelenthet a korai fémkorszakok kutatásában, hiszen a korábbi tudományos konszenzus szerint a 2000 méter feletti zord, magashegyi régiók csupán rövid távú expedíciók tranzitterületeiként szolgáltak az ősemberek számára.
A spanyolországi kutatás jelenlegi adatai azonban bizonyítják, hogy az őskori közösségek évezredeken át folyamatosan ismétlődő, jól felszerelt utakat tettek a magashegységekbe a nyersanyagok – kiemelten a rézgyártáshoz elengedhetetlen ásványok – kitermelése és helyszíni feldolgozása végett. A nyári szezonban folytatódó ásatások célja a leletanyag pontos kémiai azonosítása, valamint a barlang mélyebb struktúráinak feltárása, amely tovább árnyalhatja a kora európai bányászat és komplex erőforrás-gazdálkodás történetét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Árverésre kerül I. Erzsébet újra azonosított borostyán portréja 09:18
- 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban 08:04
- Újra látogatható Habsburg Miksa egykori trieszti kocsiútja 06:35
- Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása tegnap
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor tegnap
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz tegnap
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt tegnap
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben tegnap
