Szokatlan középkori temetkezés egy kőkorszaki spanyol sírban

A dél-spanyolországi Antequera közelében található, a Kr. e. 4. évezredben, azaz a neolitikumban épült monumentális Menga-dolmen átriumában a régészek még 2005-ben fedeztek fel két, jóval későbbi, középkori temetkezést. A kutatók radiokarbonos vizsgálatai alapján az egyik sír a 8–9. századból, míg a másik a 10–11. századból származik.

A friss archeogenetikai elemzés a későbbi, egy 45 év feletti férfi maradványait rejtő sírra fókuszált (a régebbi csontváz DNS-állománya a biológiai korrózió, többek között a csontokba nőtt gyökerek miatt alkalmatlan volt a vizsgálatra). A genetikai profil egyértelműen kimutatta az európai, közel-keleti és észak-afrikai felmenők keveredését.

A férfi apai ági Y-kromoszómája egy olyan genetikai vonalhoz tartozik, amely már a rézkorban (Kr. e. 3200–2200) jelen volt az Ibériai-félszigeten. Anyai ági, mitokondriális DNS-e szintén kimutatható volt a térségben a kora neolitikum óta, ugyanakkor szoros kapcsolatot mutat a mai Északnyugat-Afrika populációival is.

A kutatók egy specifikus genetikai mutációt is azonosítottak, amely megegyezik két, ma is élő afrikai (egy marokkói és egy algériai) személy DNS-ével. A szakemberek szerint az észak-afrikai genetikai örökség jelenléte egy középkori andalúziai férfiban egyáltalán nem meglepő: a térség demográfiai képét a görög, föníciai, karthágói, majd római kereskedelmi kapcsolatok már a Kr. u. 3-4. századra transzregionálissá formálták, amit a 711-ben kezdődő iszlám hódítás tovább erősített.

Vallási szinkretizmus Al-Andaluszban

A 8. és 11. század közötti időszakban a Menga-dolmen területe Al-Andalusz, a muszlim fennhatóság alatt álló Ibériai-félsziget része volt. Ez a korszak rendkívül komplex vallási és kulturális közeget teremtett, ahol az iszlám, a kereszténység, a judaizmus és a túlélő pogány hiedelmek egymás mellett, gyakran egymásra hatva (szinkretizmus) léteztek. Ez a vallási sokszínűség a feltárt sírok tájolásában és rituális sajátosságaiban is visszatükröződik.

Mindkét férfit egyszerű gödörsírba, sírmellékletek nélkül temették el. Koponyájukat a jobb oldalukra fektették, fejük délnyugat felé, a dolmen szimmetriatengelyének irányába, arcuk pedig délkelet, azaz Mekka felé nézett. Leonardo García Sanjuán, a Sevillai Egyetem őstörténeti és régészeti professzora hangsúlyozta: a temetkezések tengelyirányú illeszkedése magához az őskori műemlékhez élesen elüt a térség hagyományos iszlám nekropoliszaiban tapasztalt gyakorlattól.

A professzor szerint az a tény, hogy a két férfit egy már akkor is évezredes építmény bejáratánál, a belső tér felé tájolva temették el, arra utalhat, hogy tiszteletben tartották a dolment, hitviláguk pedig az iszlám és az ősi pogány rítusok sajátos keveréke lehetett. Yves Gleize, a Bordeaux-i Egyetem biológiai antropológusa ugyanakkor felvetette, hogy a középkori muszlimok a dolment egyfajta barlangként is interpretálhatták, amelyek az iszlám hagyományban – utalva a Híra-barlangra, ahol a próféta az első kinyilatkoztatásokat kapta – a spirituális elvonulás fontos helyszínei voltak, így a vallási besorolással kapcsolatban további kutatások szükségesek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán