Őskori leletek statisztikai elemzése igazolja: a letelepedéssel jelentek meg a háborúk

A 2025-ben közzétett kutatás Virginia Estabrook antropológus 2014-es adatbázisát értékelte újra modern, nem-parametrikus statisztikai eljárások és trendvizsgálatok alkalmazásával. A vizsgálat a paleolitikum és az életmódváltás kezdetét jelentő mezolitikum időszakából származó emberi maradványok sérüléseit hasonlította össze.

Mivel a régebbi korokból kevesebb fosszília maradt fenn, a kutatók a puszta esetszámok helyett a traumák súlyosságát és a sérülést okozó eszközök típusát vetették össze. Neuhäuser professzor újraszámolt adatai szignifikánsan megerősítették, hogy a mezolitikumban ugrásszerűen megnőtt a halálos kimenetelű sérülések száma. Ezzel párhuzamosan a tompa tárgyak okozta erőbehatásokkal szemben szignifikánsan emelkedett a lövedékek (nyílvesszők, dárdák) és a pengék által ejtett sebek aránya.

A statisztikai modell a nemek szerinti eloszlást is figyelembe vette, igazolva, hogy bár a régészeti leletek alapján nők is részt vettek a harcokban, a fegyveres konfliktusok főszereplői a férfiak voltak. A kutató szimulációkkal azt is bizonyította, hogy az eredményeket nem a különböző korszakokból származó leletek eltérő mintanagysága torzította, a tendencia statisztikailag robusztus.

A háborúk eredete évszázadok óta megosztja a filozófusokat és a tudósokat. Thomas Hobbes 17. századi angol gondolkodó szerint a civilizáció előtti emberiség természetes állapota a "mindenki harca mindenki ellen" (bellum omnium contra omnes) volt. Ezzel szemben a 18. századi Jean-Jacques Rousseau úgy vélte, hogy a korai társadalmak békések voltak, az embert a természeténél fogva jónak tartotta, és a fegyveres erőszak gyökereit a civilizáció (a tulajdon) kialakulásában látta.

A koblenzi egyetem kutatása a régészeti és statisztikai adatok alapján egyértelműen Rousseau elméletét támasztja alá. A paleolitikum vadászó-gyűjtögető társadalmai szigorúan egalitárius (egyenlőségen alapuló) közösségek voltak. Nem létezett magántulajdon, földbirtok, sem olyan felhalmozott javak, amelyekért érdemes lett volna szervezett fegyveres konfliktust indítani. Továbbá nem voltak olyan hierarchikus vezetők, akik háborúba kényszeríthették volna a csoport tagjait. Ha egy területen konfliktus alakult ki, a nomád közösségek egyszerűen továbbvándoroltak, elkerülve a fizikai összecsapást.

Ez a társadalmi dinamika a mezolitikumban, majd a neolitikumban végbemenő mezőgazdasági forradalommal változott meg. A tartós letelepedés, a föld megművelése, az állatok háziasítása és a terményfelesleg felhalmozása létrehozta a magántulajdont és a területi határokat, amelyeket már fegyverrel kellett megvédeni a rivális csoportoktól. Az új kutatás adatai egzakt módon bizonyítják, hogy a ma ismert háborús konfliktusok közvetlen összefüggésben állnak az emberiség letelepedésével és a civilizációk hajnalával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról