Őskori leletek írhatják át a szifilisz eredetéről alkotott képet
Egy új kutatás alapjaiban kérdőjelezheti meg azt a nézetet, hogy a szifilisz az amerikai kontinensről származik. A nemrég Vietnámban feltárt 4000 éves gyermekmaradványok ugyanis arra utalnak, hogy a betegséghez hasonló fertőzések már jóval korábban jelen lehettek Ázsiában is.
A vizsgálat eredményeit egy nemzetközi tudományos folyóiratban tették közzé, ahol három veleszületett fertőzéses esetet írtak le. Ezek a neolitikus lelőhelyekről származó maradványok mintegy 3300-4100 évesek.
A régészek három kőkorszaki gyermek csontvázát vizsgálták meg, akik egy olyan súlyos bakteriális fertőzésben szenvedtek, ami jellegzetes nyomokat hagyott a csontokon és a fogakon. Ez a betegség a szifilisz kórokozójával rokon csoportba tartozik, és az, hogy már az őskori Vietnámban is kimutatták, kétségessé teszi azt az elméletet, miszerint a szifiliszszerű betegségek az amerikai kontinensen alakultak ki.
A treponémás betegségek közé tartozik többek között a szifilisz és a frambőzia is. A tudományos konszenzus sokáig az volt, hogy kizárólag a szifilisz képes anyáról magzatra terjedni a terhesség során. A mostani eredmények azonban árnyalják ezt a képet, úgy tűnik, hogy a veleszületett fertőzés nem egyedül a szifilisz sajátossága.
Torzult fogak árulkodnak a betegségről
Az új tanulmány 16 vietnámi lelőhelyet vizsgált, köztük Man Bacot is. A leletek különösen azért figyelemre méltók, mert a gyermekek fogazata egyértelműen mutatja a betegség jeleit. A fogak torzultak, visszamaradott növekedésűek, egyes esetekben olyan károsodásokat mutattak, mintha férgek rágták volna ki azokat.
Bár a treponematózis fertőzés jeleit csak néhány esetben találták meg, az érintettek többsége gyermek vagy fiatal volt, ami arra utal, hogy a betegség nem szexuális úton terjedt.
A Kolumbusz-hipotézis szerint a szifilisz az Újvilágból jutott el Európába. Viszont, ha más, hasonló betegségek képesek veleszületett módon terjedni, akkor a korábbi bizonyítékok új értelmezést igényelnek.
Ez is érdekelhet
A trópusi éghajlat például nem kedvez a DNS megőrződésének, így a genetikai vizsgálatok komoly nehézségekbe ütköznek. Ráadásul az emberi maradványok vizsgálata etikai kérdéseket is felvet, hiszen ezek nem csupán tudományos minták, hanem egykori közösségek ősei. A tanulmány egy másik érdekes felvetése, hogy a betegség terjedésében szerepet játszhattak a térségbe érkező korai földműves népcsoportok.
Nicola Czaplinski, a University of Notre Dame Australia egészségtudományi doktori képzésének hallgatója szerint azonban még mindig messze vagyunk attól, hogy megoldjuk a szifilisz valódi eredetének rejtélyét.
